Végszavazás: nyomás alatt a közszféra

Véget ér a mai nappal a parlament nyári munkája. A rendkívüli nyári ülésszak utolsó plenáris ülése Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtti hozzászólásával kezdődik, és kilenc törvény zárószavazására is sor kerül.

Az oktatásról szóló törvényekkel kapcsolatban döntenek a képviselők arról, hogy legyen-e tandíj az eddig ingyenes, államilag finanszírozott képzésben, és hogy tagosítják-e kötelező jelleggel a kis iskolákat más intézményhez. Az önkormányzati törvény módosítása lehetetlenné tenné a jegyzői hivatalok működését az 500 főnél kisebb településeken és az 500– 1000 lélekszám között is feltételekhez kötné azt. Az összeférhetetlenségi törvény változtatásával az országgyűlési és az EP-képviselők az állami szférában gazdasági tevékenységet egyáltalán nem folytathatnak.
*
A kétharmados többséget igénylő törvénymódosítások sorában utolsó az a javaslat, amely 2010-től 298 főben határozná meg az Országgyűlés létszámát. Az Országgyűlés dönt a közszolgálatban dolgozók jogviszonyáról szóló törvény módosításáról, amely szerint inkább azok járnak jól, akik már most megkapták vagy hamarosan megkapják felmondólevelüket. Míg a jelenlegi szabályok szerint a kirúgott köztisztviselők végkielégítésüket és egyéb járandóságaikat az utolsó munkanapon egy összegben kézhez kaphatják, addig az új törvény ezt már nem engedi: a végkielégítés csak a felmentési idő utolsó napján kapható meg. Az új törvény értelmében ha az elbocsátott a felmentési ideje alatt újra munkát vállal a közszférában, akkor a felmentési időből hátralévő időszakra nem jogosult az átlagkeresetre, sőt végkielégítés sem jár neki. A közoktatásról szóló törvény módosításával szeptembertől a pedagógusoknak heti két óra díjazás nélküli munkát rendelhet el a munkáltató, ami havonta összesen egynapi túlórát jelent a jövőben.
Az igazi feketeleves azonban a közszolgálati jogviszony őszi átfogó felülvizsgálata lesz: az elbocsátások feltételei még könnyebbek lesznek, csökkennek egyes kiegészítő, szociális juttatások, és bevezetik a szakszervezetek által „pofapénznek” nevezett, teljesítményalapú bérrendszert.
Információink szerint a Pénzügyminisztériumban már készülnek azok a tervek, amelyek minden eddiginél drasztikusabb, kétéves bérbefagyasztást irányoznak elő az állami szférában. Eddig ugyanis az intézmények az elbocsátásokból eredő pluszforrásokat használták fel a fizetések emelésére, ám erre a tervezet szerint most nem lenne lehetőségük, az elbocsátottak bérkeretét is elvonnák tőlük az önkormányzati választások után.