Vegyes vágott

Iciripiciri foci
Kiábrándító volt úgyszólván az egész világbajnokság, a sok 0:0, 1:1, 1:0, a gyakorta épp a rosszabbik csapatnak kedvező, tragikomikus tizenegyespárbajok. Ha nem tesznek valamit sürgősen a FIFA illetékesei a foci megreformálására, az egész bohózatba fulladhat. Volt persze tragédia is: Zidane-ra gondolok, akit aljasul és tudatosan provokált Materazzi. Kapitánya elvesztésével súlyos lelki hátrányba került a francia csapat, és tizenegyesekkel kikapott. A semleges közönség kifütyülte az olaszokat. Zidane-t mégis a vébé legjobb játékosának választották, és ez dicséretes. Csak ne hívnák „játékosnak” korunk gladiátorait. Nincs itt már játékról szó. Nyertesek sincsenek, csak túlélők, mint a háborúban. Az olasz antifoci győzelmét kár volt ünnepelni, nézhetetlen, élvezhetetlen, selejt. És még csalnak, bundáznak is. Évekig nem nézek olasz meccset.
Szurkoló
Egy tévészerelő épp végez a javítással, amikor a feleség meghallja, hogy a férje megjött.
Bújjon el gyorsan, könyörög a szerelőnek, a férjem szörnyen féltékeny!
A szerelő bebújik a tévét tartó szekrénybe. A férj ledobja magát a kedvenc karosszékébe, és azonnal bekapcsolja a sportcsatornát. Persze a focivébé megy. A szerelő egyszer csak nem bírja tovább a meleget, kibújik a szekrényből, és kimegy az ajtón.
A férfi ránéz a feleségére, és így szól:
Én nem láttam, hogy a bíró kiállította volna ezt a hapsit. Te igen?
Különbség
Egy nő nem tud akkorát rúgni egy labdába, mint egy férfi, de én pont ezt a különbséget szeretem.
Egy szép nap
Ma reggel nagylelkű voltam, mondja egy nő a barátnőjének. Egy ötezerforintost adtam egy csavargónak.
Barátnő: Olyan sokat? És mit szólt hozzá a férjed?
Azt mondta, köszönöm.
Mulandó boldogság
Mindenem megvolt, panaszkodik egy férfi a barátjának. Pénz, nagy ház, nagy kocsi és egy szép nő szerelme. És mind odalett.
Mi történt?, kérdezi a barát.
Rájött a feleségem.
Woody Allen: Szerelem és halál
A főhős mondja: Szeretni szenvedés. Hogy elkerüljük a szenvedést, az embernek nem szabad szeretnie. De akkor az ember a szerelem hiányától szenved. Ezért szeretni szenvedés, nem szeretni szenvedés, szenvedni szenvedés. Boldognak lenni annyi, mint szeretni. És mert boldognak lenni annyi, mint szeretni, a szenvedés boldogtalanná tesz. Ezért, hogy boldog legyen az ember, szeretnie kell. Vagy a szenvedést szeretnie, vagy a túl sok boldogságtól szenvedni.
Egyszerű, nem?
Találkozás
Régóta láttam erre! Merre járt?, kérdi a nő.
A sitten voltam, mondja a hapsi.
És miért?
Feleséggyilkosság miatt.
Szóval szabad?
Egy öregember sóhaja
Ha nem lennének zsebtolvajok, már semmi nemi életem nem lenne.
A svábbogár
Tegnap éjjel találkoztam egy svábbogárral a konyhában.
Én már téged nem bántalak, mondtam neki.
Megértette. Nem is menekült.
Mondjunk szépeket a nőkről
Ha egy férfi általánosságokban kezd beszélni a nőkről, biztos, hogy megégette magát.
Egyszer egy nő, aki hozzám tartozott, azt mondta, olyan akar lenni, mint a szegedi paprikás krumpli, amit én főzök. Csakhogy én aznap hideget akartam enni.
Azzal a nővel való élet olyan volt, mondta a legjobb barátom, mintha egy telefonfülkében lett volna még valaki egy szemmagasságban nyitott ernyővel.
Ha ötezer éves lennék, elég jó nő lenne belőlem. Ők háromezer évesen születnek.
Nem lehet minden kívánságot teljesíteni. Ezért találták fel a nők számára a fogszabályzót.
Mi a helyes cselekvés egy férfi és egy nő között egy olyan világban, ahol mindenki veszettül ragaszkodik az utolsó roncsdarabjához is? Mi a megfelelő üdvözlés két ember között, miközben e szennyárban elsodródnak egymás mellett (Leonard Cohen)?
A „the sex” szó az angolban azt is jelenti, hogy „a női nem, a nők”. Ki érti az angolok lelkét?
Háromévnyi első nagy szerelem, három hónapnyi lángoló szerelem, tizenöt évnyi házasság, kétévnyi reménytelen szerelem, sok-sok kisebb rőzseláng, négy és fél évnyi nászút, tizenkét év együttélés után már kezdem kapiskálni, mit akarhatnak a nők. Az biztos, hogy az alvás, a csokoládé, a beszélgetés és a szeretkezés közti valamit.
Én meg a csajom tizenkét éve élünk együtt, mondta Béla barátom. Gyilkosság már megfordult a fejünkben, a szakításra még egy picit várni kell.
A nőm szeret engem. Ezt onnan tudom, hogy tegnap azt mondta, költözzem el. De azért elköltözöm.
A leghosszabb út, ami egy férfi szívétől az agyáig vezet.
Tizenkét év után egy férfi akkor is rá tud nézni a hozzá tartozó nőre, ha nem is látja. A nő pedig átlát a férfin anélkül, hogy rápillantana.
Az ember nem emlékezhet igazán a testi kapcsolat finom, apró mozzanataira. Pláne ha külön ágyon alszotok. Nem is lehet jól megírni. A tényre emlékszik az ember, egy-két részletre talán, de az egészre, a maga teljességében, nem. Ha igazi, olyan, mint a szívlövés – arra sem emlékezhetsz. Csak annyit tudsz, hogy megtörtént. Ott maradsz egy árnyékkal, amelyet szeretnél újra megtölteni élettel.
A vadházasságban több jó dolog van. Az egyik az, hogy a végén nem kell elmenni az ügyvédhez meg a bíróságra. Ha mindketten magányosnak érzitek magatokat egy kapcsolatban, lehet, hogy külön kell költöznötök, hogy újra figyeljetek egymásra.
A szeretkezés a legtermészetesebb módja annak, hogy azt mond valakinek: szia!
A nő számára az első szeretkezés olyan, mint a hó. Nem tudja, hány centi lesz és meddig tart.
Változatosságra szükség van a nemiségben, de nem a szerelemben.
A szex pillanatnyi fájdalom, a szerelemé örökké tart.
A nemi élet felfedezés. Van, aki sohasem tér belőle vissza.
A szerelem kémia, a szeretkezés fizika.
A gondolatnak nincs neme. Kár, hogy egy-kettő akad belőle egy évszázadban.
Az emberi nem alapja a nőben van meg.
Az elválásról vidáman
Többet adtam a könyveimnek, mint a kapcsolataimnak. Egy biztos: egy könyvtől nem lehet elválni.
A válás az igazi megértés kezdete.
A siker hozza a válást, az utazást, az ajzószereket, a neurózist. A bukás az bukás.
Elválás nélkül igazán nem ismerheted meg a nőt, akivel élsz.
Ha mi még összejövünk a volt feleségemmel ebben az életben, mondta Janó, Ike és Tina Turnernek is van esélye.
Elválni egy férfitól, mondta Gábor Zsazsa, csak mert nem lángolsz már érte, vagy mert nem figyel eléggé rád, akkora butaság, mint szerelemből hozzámenni. Ő csak tudta: háztartásbeli volt. Minden házasságából megtartotta a házat.
A közös fürdőszoba a legtöbb elválás okozója. A lakáson belüli egyéni különélés lehetősége, egyszóval a magánélet megőrzése a közös élet záloga.
Barbie és Ken elváltak. Barbie megtartotta a házat, és azt mondta Kennek: Húzzál el! (Az első válásom pont ilyen volt.)
Az elválók olyanok, mint a gyöngyhalászok. Lemerülnek a mélybe, s ha még tudnak, följönnek újra levegőt venni.
Az, hogy a nőm el akar tőlem válni, teljesen meglepett. Így jársz, ha lélekben évek óta nem voltál otthon.
Ahogy visszaemlékszem, az első válásom után voltam a legboldogabb. Megszokni ezt az érzést nem lehet.
A születés, a barátság, a szerelem, a szeretet, a szex, a válás és a halál a legfontosabb dolgok.
Vannak családok, amelyek nem ismerik a válást. Egyszerűen eltemetik a férfiakat.
Ha a feleségem lennél, elválnék tőled, mondta Zs. barátom a szerelmének.
Ebben az országban könnyebb megválni egy elhasznált kapcsolattól, mint megszabadulni egy használt autótól.
A család története születések, halálok, házasságok, együttélések, válások története. Csak egymásban bízhatunk, ettől lesz a dolog különlegesen nehéz (Phil Collins).
Az egyirányúutca-kapcsolatoknak sosincs végük.
A pletykák igazak. Elválunk. Meg együtt is maradunk.
Tizenkét lépcsője van az elválásból való gyógyulásnak. Ha túlélem, elmondom.
Könnyen kiléphetsz egy pusztán nemi kapcsolatból, de nagyon nehezen egy egymáshoz való kötődésből. Ráadásul az utóbbi izgalmasabb szexet tartogathat, mint bármi más.
A nőm most már azért akar elhagyni, mert a szavahihetősége forog kockán. Mit mondanak a rokonok, a barátok? Hiúság vására. Nem kell törődni velük.
Nem mostam hajat, nem borotválkoztam, végül már alig tusoltam – hát csoda, hogy el akartak hagyni?
Ha nem szereted, akivel vagy, elválsz. Ha nem szereted a gyerekeidet, nem vagy ember. Ha nem szereted a munkád, véged van.
Nincsenek csúnya szerelmek, haszontalan reklámok és szép válások.
A kielégítetlen szerelem mindent legyőz, még az együttélést is.
A barátok: van, aki aggódik, van, aki segítene viszszacsinálni, van, aki örül. A legjobb, aki nem akar rádumálni semmire.
Az elválás olyan, mintha újra bemutatnának bennünket egymásnak. Boldogok vagyunk, hogy létezik a másik.
Elválásról, de nem vidáman
Csak ma tudtam meg Száraz Gyuritól, hogy Bratka Laci elment. Magányos farkas volt, de emlékszem, sokat beszéltünk arról a Fölöspéldány nevű neoavantgárd csoportosulásunkban, hogy meghívjuk magunk közé. Az ismeretségünk szinte biztos, hogy a Fiatal Fűrészek Klubjából való. Szerettem ezt a szőrmók, naspolyaízű humorú, hagymagerezd szemüvegű, groteszk verseket, prózát, filmet író embert. Egy időben a Deák téri metróaluljáróban árulta az újságot, mert a függetlenségét nem adta föl soha. Olykor megálltam nála, és órákat beszélgettünk. Volt, hogy elszaladt valamiért, és én árultam az újságot helyette. Aztán, egy időben, amikor a Duna tévében csináltam műsorokat, rendszeresen találkoztunk a Lumumba utcai buszmegállóban. Arra lakott. Leszálltam, ahol ő, és irány az első kocsma. Órákat beszélgettünk, mint újságárus korában. Ötvenhét éves volt, már én is beléptem abba a korba. Micsoda év ez az idei!