Zsákbamacska

Új típusú csalások és csalók is színre léptek az internet megjelenésével. A Btk. nem ismeri az internetes csalás fogalmát, ezért nem csak az okoz nehézséget, hogy az álidentitás mögé rejtőző elkövetőket elkapják, hanem az is, hogy ügyükben az okozott kár mértékének megfelelő büntetések szülessenek.

Nem idegen az internet H. József fiatal budapesti órásmester számára, használja is napi több órát. Jól tudja, ma kevés a túlélési esélye azoknak, akik csupán egyetlen dologhoz értenek. H. József is jártában-keltében figyeli az árakat, összevet, és ott vásárol, ahol olcsóbb. Hasonlóan teszi ezt interneten is, a virtuális piactereken, ha nem is nagy, de mindenképpen kimutatható haszon érdekében. Öntudatos vásárló, megvizsgálja azt is, hogy az ár és a minőség milyen viszonyban van. Most mégis olyan ajánlatra lelt egy internetes piactéren, melynek nem tudott ellenállni, kikapcsolt a biztonsági kontroll: olyan kedvező áron kínáltak memóriakártyát, hogy mellőzte a virtuális üzlet kockázatait. Rajtavesztett: csalóval futott össze az egyik piactéren legkevesebb húsz társával együtt, akiket szintén átvertek.
Hol és milyen hibát követett el? Az eladó, alias Sandiskshop friss felhasználója volt a piactérnek, melyen az eladó megbízhatóságát maguk az elégedett vagy elégedetlen vevők minősítik. Sandiskshopot két elégedett – mint később kiderült, valójában nem is létező – vevő minősítette megbízhatónak, ezért az igencsak kedvező memóriakártyás ajánlatára sokan ráharaptak. Tíz-húszezer forintos tételekről volt szó, ami elaltatta az éberséget. Mivel a minősítés szerint volt már sikeresen lebonyolított üzlete, vásárlói előre átutalták számára a kártyák ellenértékét. Az érintett Vatera internetes piactér pedig arra ösztönzi felhasználóit, hogy elsősorban utánvétellel bonyolítsák le az adás-vételt, vagy oly módon, hogy megbizonyosodjanak a termék terméklapon feltüntetett minőségéről. A csaló elektronikus levélben kommunikált „vevőivel”, hogy hová, milyen számlaszámra kell küldeni az áru ellenértékét, s hogy majd postázza az árut, ha megérkezik a pénz – egy héten belül. De nem küldött semmit. Félmillió forintot keresett egy hét alatt, aztán felszívódott.
Az interneten nincsenek országhatárok, mégis érvényesül valamiféle területi elv, hiszen többnyire az internetcímek (domainek) utáni kétbetűs országkód utal arra, hogy melyik országban jegyezték be a honlapot – illetve a nyelv leszűkíti a felhasználók, látogatók körét. Persze ma már van mód arra, hogy személyes kapcsolat nélkül bárki bármilyen országkódú domaint lefoglaljon, de a szolgáltatás megfizetésével létrejön olyan pénzügyi tranzakció, amelynél követhető, hogy ki kezdeményezte a fizetést: a bankszámlaszám személyhez köthető azonosításra ad lehetőséget. Szerencsére, máskülönben az olyan csalásokat, mint amilyen többek között a Vatera internetes piactéren történt, nem lehetne felszámolni.
A Vatera egyike a ma Magyarországon jól működő virtuális aukciós piactereknek, ahol a bejelentkezett felhasználók kedvükre adhatnak-vehetnek. Bár a regisztráció során valós személyes adatokat kell megadni, mégis előfordulhat, hogy olyan vaterás identitást építsen fel magának valaki, melyben csupán egy-két adat felel meg a valóságnak (például a számlaszám). S még az is adódhat, mint a fenti eset is mutatja, hogy nem létező árut hirdetnek meg igencsak kedvező árfekvésben, a gyanútlan vásárlók ráharapnak az ajánlatra, elektronikus levélváltásra is sor kerül, majd a vásárló a csaló által megadott számlaszámra utalja a pénzt annak reményében, hogy postán érkezik az olcsón megvásárolt áru. Csakhogy nem érkezik semmi.
A postai küldemények kézbesítése több napig tart, addig nem ébreszt gyanút az akció. A csalónak ezt az egyhetes „átfutási” időszakot kell kihasználnia. Így sikerült a Sandiskshop felhasználónévvel memóriakártyákat kínáló csalónak is majdnem 500 ezer forintot begyűjtenie a lebukásig, pontosabban addig, amíg a panaszokra reagálva a Vatera figyelmeztette tagjait, hogy csalóval van dolguk. A tényleges rendőrségi lebukás viszont messze van még…
Mondják, hogy az internethasználókból kivész a közösségi érzés, hogy csak ebben a fizikailag megfoghatatlan virtuális térben léteznek, tulajdonképpeni társuk csupán a képernyő és a billentyűzet. Pedig inkább csak a közösséggé szerveződés módja más; ha van közös cél, akkor a klasszikus értelemben vett érdekérvényesítés is színre lép, a virtuális kapcsolatokból pedig tényleges lesz, a kibertérben létrejött közösség tagjai utcára vonulnak. Miként történik ez a Sandiskshop által átvert Vatera-felhasználókkal is. Fórumot szerveztek, dokumentálták a csalás körülményeit, összegyűjtötték a csalást bizonyító leveleket, és csoportos feljelentést tettek a rendőrségen. Ilyen esetekben a lakhely szerinti illetékes rendőrkapitányságon tehet feljelentést a sértett, ha nagyobb horderejű a bűncselekmény, akkor átveszi a Nemzeti Nyomozó Iroda internetes ügyekért felelős osztálya. Zárolhatják a csaló által megadott számlaszámot, ám aligha találnak majd pénzt rajta. A csaló letartóztatására akkor van esély, ha ő maga nyitotta számláját valós személyi adatokkal. Ugyanis az is előfordulhat, hogy egy hajléktalan személyi igazolványa alapján nyitották a számlát.
H. Józsefet a Nemzeti Nyomozó Iroda székhelyére, az Aradi u. 22. szám alá hívták be a részletek tisztázása végett. Itt próbálták meg dokumentálni a csalás körülményeit, a Vatera piactéren megjelent memóriakártyák hirdetését, a leveleket, melyekben az eladó további részleteket ad meg. Több sértettet behívtak már a lakhelye szerinti illetékes rendőrségre, nagymértékű üzletszerű csalás gyanúja miatt nyomoz a rendőrség.
A Nemzeti Nyomozó Irodához fordultunk részletekért. A sajtóreferens Horváczy Emese századosnak feltett kérdéseinkre nem kaptunk választ: a Nemzeti Nyomozó Iroda nem kíván nyilatkozni. Hogy vizsgálati szakaszban van a csalásügy, az biztos, hiszen kihallgatják a sértetteket, részleteket viszont nem árult el az iroda, aminek két oka is lehet. Az első, hogy folyamatban lévő nyomozásról nem nyilatkoznak, a második meg feltehetően az, hogy tartani lehet attól, nem vezet eredményre a nyomozás, s a Sandiskshop néven elhíresült csalót nem sikerül azonosítani.
A sértettek firtatják a Vatera piactér felelősségét is. Magyarország egyik legnagyobb virtuális piacterének azonban rengeteg felhasználója van, mára akár a 200 ezret is elérheti a számuk. A piactéren átmenő forgalom 2005-ben meghaladta a 2,5 milliárd forintot. December végén például, a karácsonyi bevásárlások idején percenként 12, vagyis óránként 720 darab terméket töltöttek fel a felhasználók. Óránként több mint 450 ezer forint értékű áru cserélt gazdát, ami percenként 7560, másodpercenként 126 forintnyi áru adásvételét jelentette. Ebben a forgalomban lehetetlen minden egyes felhasználó személyes ellenőrzése.
A portál üzemeltetői állítják, nincsen minden kockázatot kizáró biztosítéka annak, hogy a csalókat kiszűrjék. Gerő Viktor, a Vatera ügyvezető igazgatója elmondta lapunknak, a mostani csalás az első ilyen mértékű a piactér történetében, együttműködnek a rendőrséggel, hogy sikerüljön megtalálni a csalót, de terveik szerint szigorítják a felhasználói regisztrációt is. A Vaterán az első nem teljesített megrendelés után kapcsolható le a felhasználó, de addig – miként történt ez Sandiskshop csalása esetén is – már félmilliós kár is keletkezhet. Még mindig a megelőzés az internetes csalások legbiztosabb ellenszere: annak ellenőrzése, hogy az illető fizikailag elérhető-e, valós-e a cím, amelyet megadott, a kifizetéseknél pedig – első alkalommal legalábbis – jobb elkerülni az online fizetési módokat. Biztonságot jelent a személyes fizetés vagy a drágább, de kockázatmentes utánvételi megoldás – akkor fizet a vevő, ha megérkezett az áru. Bár egy felhasználó figyelmeztetett arra, hogy a küldeményt csak kifizetés után lehet felbontani, tehát bármi érkezhet benne. Zsákbamacska.