Zúgolódás az MSZP-ben

Egyre többen vélik úgy az MSZP-ben, hogy a várhatóan decemberben esedékes tisztújító kongresszuson nem Gyurcsány Ferencnek kell a pártelnökséget átadni. A hangulat változásának két oka lehet: a „reformok” és az ezzel járó népszerűségvesztés hátrányosan érintheti a szocialisták hátországát, ugyanakkor a hatalomkoncentrációból és a kormány „antidemokratikus” döntéshozatali mechanizmusából nem kér a párt.

Egyre többen gondolják az MSZP-ben – a párt megyei elnökei, polgármesterei –, hogy az a módszer, amit Gyurcsány Ferenc a kormányzásban alkalmaz, nem működtethető a párton belül. A szocialisták megértéssel fogadják ugyan, hogy az ország irányíthatósága miatt a döntés-előkészítés szűk körben történik, a „titkolózás” azonban nem megengedhető az MSZP irányítása során. A keddi frakcióülésen Kóka János gazdasági és közlekedési, valamint Molnár Lajos egészségügyi miniszter számolt be – úgy tudjuk – nagy általánosságban elképzeléseikről. A hangulat olyannyira megváltozott az utóbbi időben (korábban mindenki készpénznek vette a miniszterelnök pártelnökségét), hogy több informátorunk is leszögezte: a Gyurcsány Ferenc–Juhász Ferenc páros a várhatóan decemberben tartandó tisztújító kongresszuson nem veszi át az MSZP irányítását.
Úgy tudjuk, a Gyurcsány-csomag intézkedései több szinten is érdeksérelmet okoztak, például a minisztériumok összevonásával, a tárcáknál tervezett létszámleépítéssel, a bizottsági helyek számának csökkentésével vagy az önkormányzati tiszteletdíjak mérséklésére vonatkozó törvény elfogadásával. A „reformok” miatti népszerűségvesztés emellett jelentősen meggyengítheti a megyei szocialista pozíciókat: elveszíthetik a megyék irányítását, a közgyűlési elnöki posztok egy részét és az ezekkel összefüggésben betölthető cégvezetői, felügyelőbizottsági helyeket. Bár a fővárosban is jó esélyei vannak az MSZP-nek, a leggazdagabb kerületekben (II., XI., V., VI.) egy esetleges polgári fordulat szintén érzékenyen érintené a nagyobbik kormánypártot.
Különböző szocialista körökben természetesen találni olyan személyt, aki mögé többen felsorakoznának, ha a párt elnöki posztja megszerzésének lehetősége kecsegtet. Szekeres Imre elnökhelyettes mindig az esélyes pályázók között van, Kiss Péter az MSZP legerősebb platformjának, a Baloldali Tömörülésnek az elnökeként is szóba jöhet, Botka László szegedi polgármesterért pedig a fiatalítás mellett érvelők állnának ki.
Bár sokan tartanak Gyurcsány túlzott hatalomkoncentráló törekvéseitől, az önkormányzati választáson való sikeres szereplés talán a posztjukért aggódókat is lecsendesítené. Az MSZP keddi elnökségi ülésén a vezetőség az őszi politikai menetrendről hozott döntést, vagyis a kampány ütemezéséről. A Magyar Nemzet úgy tudja, szeptember 1-jétől indul meg hivatalosan a kampány Szigetvári Viktor koordinálásával. Az elmúlt hónapokban már megtették az előkészítő lépéseket: a közelmúltban újabb közvélemény-kutatással szondázták a párt népszerűségét, elemzések készültek a politikai üzenetek várható fogadtatásáról, illetve a reklámanyagokhoz szükséges fényképeket is elkészítették. A felkészülés egyre nagyobb üzemmódban folytatódik regionális megbeszélésekkel, feladatmegosztással, amelyekbe a már megszervezett kampánycsapatokat vonják be.
Az évi végi kongresszuson felmerülhet az az információink szerint az MSZP-n belül működő országos választási bizottságban felvetődött ötlet, amely a Magyar Szociáldemokrata Párttal való fúzióra, szorosabb együttműködésre vonatkozott. Egyik forrásunk szerint az MSZDP elnökével, Kapolyi Lászlóval (aki egyébként tagadta a két párt egyesülését) könnyen meg tudna egyezni az MSZP.