A bajok csúcsán

Az államreformokról, a konvergenciaprogram kivitelezhetőségéről és az egyensúlyi pályára való visszatérés problémáiról rendezett tegnap Budapesten szakmai párbeszédet az ICEG Európai Központ Gazdaságkutató Intézet és a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma.

Büszkék lehetünk magunkra, mert ennél ambiciózusabb program a Bokros-csomag óta még nem született – jellemezte Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a pénteken Brüsszelben beadandó, eddig többször átdolgozásra visszaadott konvergenciaprogramot, melynek értékeléséről október közepén dönt az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa. Kóka beszédében külön kitért arra, hogy sikerült megakadályozni a „nemzeti fordulatot” idén áprilisban, majd visszautasította, hogy a jelenlegi bajok és megszorítási kényszer ellenére lelkiismeret-furdalása legyen a néhány hónappal ezelőtti „pannon puma” fogalmának bevezetéséért, illetve az akkor még „dübörgőnek” látszó gazdaság sikereit ecsetelő többoldalas reklámhirdetései miatt. A tárcavezető a felzárkózási programmal kapcsolatban a Fideszt szándékos károkozással vádolta, amiért – szerinte – azt hirdeti, hogy a magyar beadványt Brüsszelben nem fogják elfogadni. Kóka az autópálya-építések kapcsán „csendes forradalomról” beszélt, mivel az eddigi, „átlagosan kétmilliárd forintnyi egy kilométeres költség után” a következő pályázatban szereplő kiadás már csak 1,2 milliárd forint lesz kilométerenként. Ugyanakkor a Fidesz közleményéből kiderül: Kóka János frusztráltsága érthető; nehéz ma Magyarországon gazdasági miniszternek lenni, különösen annak, aki éveken át adócsökkentésekről szónokolt, majd újból hatalomra kerülve jelentős adóemelésekkel sarcolta meg a családokat és vállalkozásokat. Kóka ideges azért is, mert miniszterként most úgy kell tervekről beszélnie, hogy személyében is felelősséget kellene vállalnia Magyarország tragikus pénzügyi-költségvetési helyzetéért.
Veres János pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a mostani javaslatot az unió illetékesei kedvezően bírálják majd el, és jelezte, hogy az államháztartás ezentúl negyedéves ellenőrzési kötelezettsége nagyobb szigort és fegyelmet hoz a költségvetésnek. A szakmai párbeszéd két ellentétes véleménypólusát Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója által képviselt álláspont, és a közvetlenül utána felszólaló Stumpf István volt kancelláriaminiszter beszéde jelentette. – Magyarország számára a 2000. év után következő évtized gyakorlatilag elveszett – fogalmazott Bokros, aki szerint a konvergenciaprogram végre kendőzetlenül elismeri a valós gazdasági adatokat. „Az egyensúlyromboló költségvetések és a kívánságműsor-gazdaságpolitika árát fizetjük most romló életszínvonallal” – mondta a volt pénzügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy hazánk jelenleg a legutolsó helyen áll az EU-hoz csatakozott volt szocialista országok mezőnyében. Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, volt kancelláriaminiszter szerint a valódi reformok előkészítéséhez nyílt helyzetértékelésre van szükség. Beszédében hiányolta az adekvát politikai cselekvést. Stumpf a felzárkózási programot a nagy vitafórum címeként használt nagy áttörés helyett úgy jellemezte, hogy ugrás a sötétbe, egy olyan gazdasági krízishelyzetbe, ahol nem alakult ki a piacok, a család és az állam együttműködése.