Már az elején is bővelkedett furcsaságokban a villamostender. A Budapesti Közlekedési (BKV) Rt. még 2002 novemberében hirdetett nemzetközi versenytárgyalást negyven új villamos vásárlására. A tenderre meghívottaknak – a kiírás szerint – korszerű, komfortos, alacsony padlós (lépcső nélküli), egyterű, azaz a szerelvény teljes hosszában átjárható, 50 méternél hosszabb járművek gyártására és szállítására kellett ajánlatot tenniük. Ezeknek a járműveknek kellett leváltaniuk a Nagykörúton akkor 35 éve közlekedő Ganz villamosokat. A nettó 41 milliárd forint értékűre tervezett beszerzés 75 százalékát a főváros az Európai Fejlesztési Bank (EIB) hiteléből, kormánygaranciával finanszírozta.
Az első botrányok még jóval a tender kiértékelése előtt jelentkeztek. A közbeszerzési eljárást meg kellett ismételni, mert a bírálóbizottság egyedül a német Siemenst találta alkalmasnak a villamosgyártásra, majd az újabb fordulóban ki akarták zárni az egyik francia céget, ám ez a javaslat végül a főhitelező EIB ellenállásán megbukott. A megismételt eljárásban végül három cég maradt talpon: a német Alstom, a francia Bombardier és a német Siemens. A nyertessel a szerződést a BKV végül 2003. április 23-án írta alá, ám azt, hogy várhatóan a Siemens fog győzni, már nem egészen két hónappal korábban megírták a lapok. Kiderült az is: a cég annak ellenére nyert, hogy a legdrágább ajánlatot tette: 37,3 milliárd forintot kért a villamosokért. Lapinformációk szerint az Alstom kétéves garancia mellett 140,7 millió, a Bombardier 140,4 millió, illetve hároméves kezességvállalásra 141,7 millió, míg a Siemens ugyancsak kétéves garancia mellett 149,4 millió eurót kért. A Siemens ajánlata tehát kétmilliárd forinttal volt drágább, mint a második helyezetté. A városháza és a közlekedési vállalat azzal indokolta a döntést, hogy a Siemens által ajánlott villamosok annyival voltak jobbak a többinél, hogy megérte rájuk költeni. A vizsgálatból végül nem lett semmi (a kormánypárti delegáltak leszavazták), bár Aba Botond, a BKV vezérigazgatója a hivatalos eredményhirdetés előtt azt nyilatkozta, hogy nem félnek, és állnak a vizsgálódás elé.
Konstrukciós hibák
A szerződés szerint a Siemensnek 2006 közepéig – tehát az önkormányzati választások kampányának kezdetére – mind a 40 új villamost le kellett volna szállítania Magyarországra. Ehhez képest az első jármű tavasszal jött meg Budapestre, a mai napig összesen hat szerelvény érkezett, és a jelenlegi tervek szerint jövő tavaszra lesz itt mindegyik Combino. A szállítás tehát csaknem egy évet csúszott. A többi pályázónál jobb műszaki tartalmú ajánlat tárgyáról, a Combino villamosról kiderült, hogy komoly bajok vannak vele. A világ többi részén már üzemelő szerelvényeknél súlyos hibát észleltek. A Németországban futó szerelvényeknél a szegecselt alumínium kocsiszekrény repedését fedezték fel. A típushiba kiküszöbölésére a Siemens áttervezte a járművet, ennek váza már rozsdamentes acélból készült. Ez a módosítás okozta a nagyjából egyéves csúszást a szállításban. A BKV és a Combino Budapest Consortium 2004 júliusában írta alá a szerződésmódosítást; a csúszás miatt a közlekedési vállalat tizenhárommillió eurós árengedményt ért el.
Nem minden város vezetése választotta azonban azt a megoldást, mint Budapesté. Verona 160 millió euró (hozzávetőleg 40 milliárd forint – annyi, mint a budapesti beszerzés) értékben rendelt a Combino villamosokból, ám mivel a járművel a világ több városában (Amszterdamtól Hirosimáig) gondok adódtak, az olasz város garanciákat és az esetleges szerkezeti hiányosságok korrigálását kérte a gyártótól. A Siemens két év haladékot kért a hibák kijavítására, ám ebbe Verona nem egyezett bele, és tavaly ősszel felmondta a szerződést, ezenfelül 25 millió eurós (körülbelül 6,7 milliárd forintos) kártérítést is kiharcolt magának. A spanyol Alicante városa tíz Combinót mondott vissza, és ők is megkapták a kártérítést.
Budapest sürgette a Siemenst
Bár a budapesti városháza szocialista és szabad demokrata vezetői most az ellenzéket vádolják azzal, hogy politikai ügyet szeretne kreálni a Combino-botrányból, az igazság az, hogy az új villamosoknak fontos szerepet szántak Demszky Gábor főpolgármester újraválasztásában. A BKV még a villamosok érkezése előtt nagyszabású kampányt szervezett azok népszerűsítésére, a Combino pedig Demszkyvel a fedélzetén tette meg első útját a Nagykörúton.
Az, hogy legalább néhány szerelvény Budapestre érkezzen, és forgalomba álljon még az önkormányzati választások előtt, létfontosságú volt. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a Magyar Hírlap szerint a Siemens az összes Budapestnek szánt Combinót a cég wildenrati próbapályáján szerette volna tesztelni – méghozzá szélsőséges körülmények között –, de a BKV ehhez nem járult hozzá a mielőbbi üzembe helyezésre hivatkozva. Így csak két szerelvényt teszteltek Németországban, a többi négyet a Hungária körúton próbálták ki utasok nélkül. Az új kocsiszekrényeken kívül megváltozott a Budapestre szánt járművek ajtajának szállítója is. Utasok nélkül viszont nehéz volt tesztelni az új ajtókat.
Dominóelv a gyakorlatban
Ahhoz azonban, hogy Budapest fogadni tudja az új villamost, további változtatásokra és újabb hárommilliárd forintra volt szükség. A 4-es és a 6-os villamos vonalán megemelték a megállók szintjét, hogy azok egy vonalba kerüljenek a járművek alacsony padlójával. Fel kellett újítani a kábel- és a felsővezeték-hálózatot is. És a Budapest közlekedési rendjét alaposan felforgató beruházás végeztével kezdődtek az igazi gondok. A teljes, felújított 4-es, 6-os villamospályát június 9-én adták át. Először a régi szerelvények áramszedői törtek el, ugyanis a Combinónak új, nehezebb felső vezetékeket szereltek fel, amit a régi szerelvények szerkezeti elemei már nem bírtak. Ezen úgy próbáltak segíteni, hogy a felső vezetéket feszesebbre húzták, hogy ne nehezedjen anynyira a régi villamosok áramszedőire. Így a megnövekedett terhelés a felső vezetékeket tartó keresztsodronyokra nehezedett, és most ezek kezdtek leszakadni. Amikor a keresztsodronyok kitartottak, akkor történt a legsúlyosabb üzemzavar: július 15-én a Margit hídon kidőlt két teljesen elrozsdásodott felsővezeték-tartó oszlop. Ekkor a kánikulában napokig szünetelt a hídon a villamosforgalom. Az oszlopokat rohammunkával sikerült megerősíteni, így az úszó Európa-bajnokság nyitónapjára, július 26-ra helyreállt a villamosközlekedés a teljes vonalon.
Az üzemzavarok és a leállások azonban nem szüneteltek. Július 29-én műszaki okok miatt leállt egy Combino a Moszkva téren, a szerelvényt be kellett vontatni a kocsiszínbe. Másnap megint egy új villamossal volt baj: leállt a jármű számítógépes rendszere, és azt újra kellett indítani. Július 31-én ajtóhiba miatt kellett leszállítani az utasokat a Blaha Lujza téren, a szerelvény pedig kocsiszínbe ment. Augusztus 1-jén a Siemens az összes budapesti Combinót visszahívta az ajtók hibájára hivatkozva. A cég – amely beismerte, hogy két hét alatt harmincszor hibásodtak meg az új villamosok ajtói – akkor még reménykedett benne, hogy két nap múlva újra visszaáll a forgalomba egy-két szerelvény, ám erre nem került sor. Tegnap a Siemens már úgy foglalt állást, hogy a Combinók augusztus második felében járhatnak újra. Demszky Gábor főpolgármester ugyancsak tegnap viszont azt mondta: a BKV csak a tesztelés után döntheti el, hogy a Combino villamosok mikor állhatnak újra forgalomba, a villamospálya áramellátó rendszerének felújítása szeptember 2-re fejeződik be, de addig hibák még előfordulhatnak. Kérdésünkre válaszolva Demszky közölte: a Siemensben bízik, a szerződést nem tudják felbontani, további villamosok érkeznek majd.
Légkondicionáló berendezés
A Combinók szellőzésére és a nyári kánikulában a járművekben uralkodó hőségre folyamatosan panaszkodnak az utasok. Katona Kálmán, az MDF főpolgármester-jelöltje szerint az Európai Unió előírásai szerint az állatokat jobb körülmények között kell szállítani, mint ahogy a budapestieket utaztatják. Kupper András, a Fővárosi Közgyűlés Fidesz–MKDSZ-frakcióvezetője légkondicionáló berendezések beszerelését követelte. A BKV először közleményt adott ki, hogy Budapestre várják a Siemens főmérnökét a szellőzési rendszer problémáinak megoldása miatt. Kiderült azonban, hogy a szellőzőrendszerrel nincs semmi baj. Azok úgy működnek, ahogy a szerződésben rögzítették, ahogy a közlekedési vállalat kérte. Dirk Rösler, a Siemens AG közlekedéstechnikai ágazatának projektvezetője kifejtette, hogy felajánlották a légkondicionáló berendezések beszerelését, de ez nem rajtuk múlt. Kiderült: a BKV utólag szeretne nagyobb kapacitású szellőzőrendszert vagy akár légkondicionáló berendezést. Rösler szerint a klíma utólagos beszerelése alig valamivel lenne drágább, mintha azt eredetileg is kérték volna.
Dől a politikai dominó is?
Az még csak hagyján, hogy Kupper András szerint az előző hetek hibasorozata egyértelműen felveti a főpolgármester politikai és anyagi felelősségét. De az MSZP és az SZDSZ, sőt szocialista politikusok is üzengetnek egymásnak Combino-ügyben. – Van politikai felelősség a villamosbotrányban – jelentette ki hétfőn este Molnár Gyula, a szocialisták budapesti elnöke. Molnár szerint a politikai felelősséget elsősorban a beszerzés körül kell keresni, például a légkondicionáló berendezések kihagyásában. „Nem lenne illendő az én helyemből, ha bármilyen módon személyes felelősséget vetnék fel” – tette hozzá, utalva arra, korábban ő volt a legesélyesebb, hogy az MSZP önálló főpolgármester-jelöltje legyen, ám végül a szocialisták Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyomására újra beálltak Demszky Gábor SZDSZ-es jelölt mögé. Molnár Gyula szerint augusztus közepéig, az önkormányzati kampány kezdetéig kezelni kell a villamosok ügyét.
Lakos Imre, a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának SZDSZ-es elnöke szerint viszont közös az MSZP és az SZDSZ politikai felelőssége a nagykörúti villamosfelújítás ügyében. Hozzátette: az ellenzék viselkedése érthető az ügyben, de az már nem fogadható el, hogy Molnár Gyula belső ellenzékként próbál viselkedni egy koalícióban. „Mi kínosan ügyeltünk arra az eltelt időszakban, hogy ki se ejtsük azt, Vajda Pál MSZP-s főpolgármester-helyettes felügyeli ezt a területet” – üzent vissza a szabad demokrata politikus Molnárnak. Kijelentette: nem vitatható a városvezetés politikai felelőssége, de a megoldás már nem politikai, hanem szakértői ügy. Lakos Imre ezért Molnár Gyula nyilatkozatát „a nyári melegnek” tudta be. Vajda Pál viszont tegnap már mindenkinek, Tarlós Istvánnak – a Fidesz–MKDSZ főpolgármester-jelöltjének –, Katona Kálmánnak, Molnár Gyulának és Lakos Imrének is azt üzente: hiba a városvezetést felelőssé tenni az ügyben. Szerinte mindenki helytelenül cselekszik, aki politikai kérdést szeretne csinálni a történtekből. A főpolgármester nem tehet róla, hogy egy oszlop kidőlt – mondta, szerinte szakmai ügyről van szó.
Rejtélyes számlák
Másfél milliárd forintos üzleti jutalékot utalt át hajléktalanok nevére nyitott bankszámlákra több cég – köztük a Siemens Rt. több tíz millió forintot –, főként sikeres közbeszerzési pályázatok után – tudta meg korábban az RTL Klub híradója. Arról azonban, hogy pontosan milyen összeget, mikor és mire utaltak át a cégek, semmit nem tudnak a hajléktalanok. Egyikük ügyvédje ezért levélben kéri ki az egyik érintett cégtől, a Siemens Rt.-től ezeket a szerződéseket. A hajléktalanok 3000 forintot kaptak esetenként azért, hogy a nevükre nyitott bankszámlákról milliókat vegyenek fel, majd a pénzt minden esetben bizonyos Schrődl András Zoltánnak adták át. A férfit sikkasztás miatt körözi a Nemzeti Nyomozó Iroda.
Farkas Szilvia, a Siemens sajtófőnöke kérdésünkre csak annyit volt hajlandó elárulni az ügyben: konkrétan nem tudja, milyen szerződés szerint utalt pénzt a számlára a Siemens, de biztos üzleti kapcsolat alapján.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
