Búcsú a kisebbségi hivataltól?

A Határon Túli Magyarok Hivatala megszüntetése után a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt is kész feláldozni a második Gyurcsány-kormány az államháztartás egyensúlyának helyreállítása címén – értesült lapunk. A szociális tárca állítja, még nincs döntés.

A kisebbségi hivatal szimpla főosztállyá zsugorodna a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) vagy a Belügyminisztérium (BM) keretein belül. Megtudtuk: Heizer Antal, a szociális tárca felügyelete alá tartozó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke a múlt héten ez ügyben összehívta a 13 kisebbség vezetőit, tájékoztatta őket a várható fejleményről, arra kérve őket, próbáljanak új érdek-képviseleti csatornákat találni. Az, hogy a hír helytálló, jelzi „az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről” szóló, 2118/2006-os kormányhatározat is, amely „Összevonás” alfejezetben a kisebbségi hivatalra vonatkozóan ezt szerepelteti: „minisztériumba szervezeti egységként”. Hornungné Rauh Edit szociális és munkaügyi szakállamtitkár tegnap úgy reagált munkatársunknak sajtóreferensén keresztül: ez ügyben még nincs döntés. Heizer Antalt, a NEKH elnökét nem értük el, szabadságon van.
– Nagy hibát követ el a kormány a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal önállóságának megszüntetésével, hiszen ez a kisebbségügy leértékelését jelentené – vélte Báthory János, a Fidesz kisebbségpolitikai szakértője, a kisebbségi hivatal korábbi elnöke. Rámutatott, egy ilyen lépés csökkentené a költségvetési vitákban a magyarországi kisebbségek lobbierejét, egy főosztállyá degradált intézmény közvetlenül nem tárgyalhat minisztériumokkal. Hozzátette: az, hogy nincs kisebbség-, illetve cigánypolitikai stratégiája a kormánynak, az programjában és kommunikációjában is tükröződik.
Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnöke lapunknak azt nyilatkozta, sajnálja, hogy éppen most, amikor a sokat és jogosan bírált új szlovák kormány programjába azért fölvette egy kisebbségi hivatal felállítását, a magyar kormány az ellenkező útra lép. Szerinte ez azért is hátrányosan érinti a honi minoritásokat, mert a törvényi garanciák ellenére sincs megoldva hazánkban parlamenti képviseletük. Az OSZÖ elnöke arra a tényre alapozza utolsó reményét, hogy a hivatal létét garantáló kisebbségi törvény módosításához kétharmados többség kell.