Drágább lesz a baromfihús

Szeptembertől huszonöt százalékkal emelik áraikat a hazai baromfitenyésztők a madárinfluenza okozta károk és a tenyésztés költségeinek jelentős növekedése miatt.

Mintegy 400 forintos értékesítési átlagárral számolhattak a madárinfluenza-pánik kirobbanása előtt a csirketermékek feldolgozói, azóta azonban drasztikus, kilogrammonkénti 50 forintos árcsökkenés következett be. A csirkeágazat 5-6 éves átlagban számolva 1,5-2 százalékos haszonkulccsal dolgozik, azaz a bekövetkezett áresés maradéktalanul elvitte a nyereséget, és a termelés veszteséges lett – állapította meg tegnap a Baromfi Terméktanács.
A növekvő költségek között a legfontosabb tétel a takarmányárak jelentős emelkedése volt. A takarmánygabona ára Magyarországon is követi az uniós központi felvásárlásban meghatározott összegeket. E helyzet következménye, hogy ma a takarmánybúza ára 45 százalékkal, a kukoricáé pedig 27 százalékkal haladja meg a januári szintet.
Fontos tétel az energiaárak emelkedése. Tizenöt százalékos drágulásnál a baromfitermelés költségeinek növekedése 15–20 forint kilogrammonként. A vágáskor egy kilogramm élő baromfiból 70–75 dekagramm eladható áru keletkezik, a költségek növekedése e mennyiségre vetítve már 25 forint. E tételekhez hozzá kell adni az adók, járulékok növekedését, emellett az áfa középső kulcsának ötszázalékos emelését. A terméktanács álláspontja szerint mindezek miatt csupán a veszteségek fedezése érdekében 15–20 százalékos áremelkedésre van szükségük a termelőknek, ami a fogyasztói árak mintegy 25 százalékos drágulását valószínűsíti szeptember elejétől.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a madárinfluenza okozta károkat enyhítő, a vártnál csekélyebb EU-támogatások is csak késéssel jutnak el a termelőkhöz. A terméktanács megállapítása szerint az agrárkormányzat tisztában lehet azzal, hogy az ágazat nem tudja a versenytársakkal azonos áron értékesíteni termékeit, ezért a nemzeti támogatás folytatása az egyik lehetséges út, a magyar baromfiipar tönkremenetele a másik.