Eldorádót ígérnek

Angol nyelvű prezentációval és botrányos minőségű tolmácsolással próbálták meg meggyőzni a szegedieket arról, hogy veszélytelen a környezetre a Verespatakra tervezett, cianidos technológiával működő aranybánya.

Közmeghallgatást tartott Szegeden a Verespatakra aranybányát tervező kanadai cég és a román környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium. A fórum megrendezésére azért volt szükség, mert Magyarország már korábban jelezte, hogy részt kíván venni a romániai Verespatak település helyére tervezett aranybánya engedélyezési eljárásában.
Mint ismert, Verespatakra egy cianidos technológiával működő bányát terveznek, ugyanolyat, mint amelyik hat évvel ezelőtt Nagybányáról kiindulva ökológiai katasztrófát okozott a Szamoson és a Tiszán. A verespataki bánya azonban körülbelül négyszer akkora lesz, mint a nagybányai volt. A zagytározó medencéje (ennek a gátja szakadt át 2000-ben Nagybányán) nyolchektárnyi lesz. A gát magassága eléri a kétszáz métert.
A kanadai cég, a Gold Corporation részéről több műszaki és környezetvédelmi vezető is megjelent. John Aston, a cég környezetvédelemmel és történelmi örökség megóvásával foglalkozó alelnöke elmondta, négy nyitott bányagödröt terveznek, a kulturális örökség azonban nem ezeken a helyeken található. Az alelnök közölte azt is: aki azt állítja, hogy öt hegyet fognak ledózerolni, az nem mond igazat, hiszen a kibányászandó arany 75 százaléka egy hegy belsejében található. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Verespatak másik oldalán működő rézbánya már évek óta szennyezi a környezetében lévő patakokat és folyókat, a Gold Corporation beruházása azonban ezt is megszünteti majd.
A rendezvény előtt több civil szervezet is tüntetést tartott, és többen közülük a közmeghallgatáson is felszólaltak. Véleményük szerint felháborító, hogy a 3500 oldalas környezetvédelmi hatástanulmányból magyar nyelvre mindöszsze 80 oldalt fordítottak le. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Szarvas-patak völgyében található például egy, az 1200-as években épült Árpád-kori templom: ez a zagytározó medence közepére kerül majd. Tudatták azt is, jogsértőnek tartják, hogy Verespatakon és környékén többen is élnek, akik papírokkal tudják bizonyítani, hogy korábban a családjuké volt a terület bányászati joga, ám a privatizáció során azt mégsem kapták vissza a román államtól.