Kora délelőtt indultunk útnak Budapestről, hogy a helyszínen nézzük meg, hogyan készülődnek a Forma–1-es szurkolók a 21. Magyar Nagydíjra, az első olyanra, amelyiken esik az eső. Úgy döntöttünk, az M3-as autópályán közelítjük meg a mogyoródi versenypályát, emiatt meg kellett állnunk egy benzinkútnál, hogy autópálya-matricát vásároljunk és tankoljunk. Amíg kollégám a kútnál tüsténkedett, addig beszédbe elegyedtem néhány ír Forma–1-es szurkolóval. Egyikük elmondta, nagyon meglepte az időjárás. Az, hogy nem először jár a száguldó cirkusszal Magyarországon, abból is kiderült, hogy határozottan kijelentette, eddig még nem rendeztek esős Forma–1-es versenyt a Hungaroringen. – Abban bízom, hogy a futam kezdetére kitisztul az idő. Ha mégis esni fog a verseny alatt, akkor sem aggódom, mert a kedvencünknek is jól jön – fűzte hozzá a középkorú férfi. Amikor arról érdeklődtem, hogy ír létükre Coulthardnak szurkolnak-e, egybehangzóan rávágták, hogy Michael Schumachernek. A négyfős csapat, tekintettel a zord időjárásra, már a benzinkúton is esőkabátokat próbálgatott, hiába, nem számoltak az égi áldással. Közben autónk benzintankja megkapta a szükséges üzemanyag-mennyiséget, s az autópálya-matrica is a szélvédőnkön virított, így folytathattuk utunkat Mogyoród felé.
Az autópályán még zökkenőmentesen lehetett haladni, ám a mogyoródi leágazástól már csak lépésben tudtuk folytatni utunkat. Az autók minden létező, a Hungaroringhez vezető úton befelé haladtak, így is egy kilométerre feltorlódtak a zászlóerdőbe burkolózott személygépkocsik. Miközben araszoltunk az Európa különböző részéről érkezett autók között, több érdekes jelenségre lettünk figyelmesek. Láttunk egy szlovák rendszámú személygépkocsit, amelyből egy magyar zászló lógott ki – nem kérdéses, hogy a jármű tulajdonosa melyik helyi kisebbséghez tartozik –, előttünk nem sokkal pedig egy német Porsche Cayenne haladt lépésben, amelynek hátulján a „Fradi3” felirat díszelgett.
Félórás araszolgatás után érkeztünk meg a pálya közvetlen közelébe, a kollégám ott tette le az autóját egy zsúfolásig megtelt parkolóban, amiért „csak” kétezer forintot kellett fizetni. Egy előttünk fizető lengyel turista éppen az iránt érdeklődött, hogy miként hangzik magyarul a két baráti nép közös mondókája (Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát). Az alkalmi parkoló őre, mikor ránk került a sor, azonnal amiatt panaszkodott, hogy ha nem esne az eső, akkor legalább húsz százalékkal több rajongó látogatott volna ki a Magyar Nagydíjra.
A folyamatosan szemerkélő eső persze a legkitartóbbakat nem tudta eltántorítani attól, hogy személyesen szurkoljanak kedvenceiknek. Az emberek a szivárvány minden színébe öltözve, tömött sorokban vonultak a ring felé. A járda szélén találkoztunk először olyanokkal, akik jegyet szerettek volna vásárolni. Egy német turista elmondta, abban bízik, hogy a futam kezdetéig hozzájut az oly fontos belépőjegyhez. Később a hivatalos jegyárusító közelében újabb belépőkre vadászó német turistákkal találkoztunk. Nem értettem, hogy ha a pénztárnál még lehet jegyeket kapni, akkor ők miért az „utcán” akarnak belépőt váltani. Egy középkorú német turista adta meg a választ. A Scuderia-Ferrari-rajongó úr elmondta, a pénztárban lehet ugyan jegyet kapni, de azok a belépők nagyon drágák, neki pedig olcsó biléták kellenek. No lám, ezek szerint a sokak által irigyelt német turisták sem szórják meggondolatlanul a pénzt.
A napok óta a helyszínen tartózkodó külföldi turisták eközben a Hungaroring bejárata körül, alkalmi kempingben készültek a nagydíjra. Akadt, aki a szemerkélő esőben húst sütött, mások sátorban sörözgettek. Egy finn csoport pedig egy terebélyes fa védelmét élvezve itta a kis alkoholtartalmú nedűt, és senkit nem leptek meg azzal, hogy kijelentették, természetesen Kimi Räikkönennek szurkolnak.
Miután az eső alaposan rákezdett, kollégám úgy döntött, hogy vesz egy széldzsekit az egyik Forma–1-es istálló pavilonjában. A vásárlókedve azonban nyomban lelohadt, amikor megpillantotta a dzsekin himbálódzó árcédulát, az esőkabáthoz hasonlatos viselet ugyanis 35 ezer forintba került. Így nem maradt más hátra, áztunk tovább. Az egyéb szolgáltatóegységek árai azonban kifejezetten barátságosak voltak. Fél liter ásványvíz 200 forintba, ugyanez másfél literes kiszerelésben 350 forintba, egy Red Bull 500 forintba, fél liter jeges tea 350 forintba, ugyanennyi Fanta pedig 300 forintba került. A sörárak kicsit jobban megterhelték a rajongók pénztárcáit, miután fél liter sörért 500–700 forintot kellett leszurkolni. Ha valaki nem akart sorba állni, akkor mozgó autóból is vásárolhatott magának sört. A legkelendőbbnek mégis az esernyők és az esőkabátok mutatkoztak. A szokatlan időjárás miatt azok jártak jól, akik ilyen portékákat árultak.
A leghűségesebbek eközben esernyő alatt, esőkabátban vagy mindenféle védelem nélkül vonultak a lelátók felé, hogy mire az autók motorjai feldübörögnek, már a helyükön ülhessenek. A futam kezdetére már senki nem törődött az égi áldással, a csapadék szó csak olyan viszonylatban került elő, hogy annak melyik pilóta örül leginkább: Alonso, Räikkönen vagy éppen Michael Schumacher.
Továbbiak a 19. oldalon
origo.hu
Orbán Viktor rejtélyes poszttal jelentkezett
