Gyurcsány nem gügyög

Muszáj kitörni a gügyögő politikából, és látni kell: az emberek nem elégedettek a közigazgatással, mert kevés változás történt a rendszerváltozás óta eltelt 16 évben – kezdte mondandóját tegnap Siófokon az önkormányzati jegyzők és a közigazgatásban dolgozók országos konferenciáján Gyurcsány Ferenc. – Bezzeg a versenypiacon a gazdaság legjobbjai kevesebb erőforrásból több szolgáltatást és jobb teljesítményt tudtak nyújtani – példálózott, majd közölte: ma a közszféra a nemzeti jövedelem minden 100 forintjából 19-et kap. Ez túl sok, öt év múlva már csak 14-15 forint jut – fűzte hozzá. Kevesebben dolgoznak majd ott, nagyobb elvárással, nagyobb teljesítménynyel, jobb bérezéssel. A jóknak jobb lesz – hangzott el a miniszterelnöki jövendölés.
Gyurcsány Ferenc szerint Magyarország a közszférában is lelassult, gyorsabb tempóra van szükség, annak ellentmondásaival együtt – hangsúlyozta, és elmondta: a kormány 40-50 milliárd forintot fordít az államreformra. A létszámgazdálkodás módosítása 2007 elején a központi igazgatásban kezdődik, s az hatezer fő személyre lebontott, közvetlen teljesítménymérésével, differenciált bérezésével jár. Majd arra bátorította a közigazgatás derékhadát képviselő jegyzőket, hogy folytassák az önkormányzati intézmények integrációját, és ne segítsék a változatlan status quo fennmaradását. Ugyanakkor elismerte: a deregulációból a vidék közigazgatása igen keveset lát, és se vége, se hossza az értelmetlen szabályozásoknak. Rátérve a konkrét intézkedésekre, a kormányfő homályos utalást tett a kórházmegszüntetésekre, mert szerinte egyetlen szakértő sem állítja, hogy a 160 magyar kórház mindegyike megfelel a biztonságos gyógyítás feltételeinek. Közölte: a kormány folytatja azt a szabályozást, hogy a kistérségi központokban összpontosuljon a jegyzői munka jelentős része. – Hosszú menetelésnek nézünk elébe – zárta beszédét a siófoki jegyzőkonferencián a miniszterelnök.
Verebély Imre, a Magyar Közigazgatási Kar elnöke – némileg ellentmondva a miniszterelnök ítéletének – egyebek mellett kifejtette: nem azért kell folyamatosan korszerűsíteni a magyar közigazgatást, mert rossz, hanem mert napról napra új kihívásoknak kell megfelelnie. Napjainkban például az EU-támogatások fogadása jó közigazgatási feltételeinek megszervezése az egyik legfontosabb feladat.
Előadásában Verebély leszögezte: pontot kell tenni a már tíz éve folyó, elhúzódó régió-, kisrégió-, nagyrégióvita végére, mert hatásköröket csak biztos térstruktúra ismeretében lehet telepíteni. A magyar közigazgatás nemzetközi megítélését kedvezőnek tartja, és különösen örvendetes – fűzte hozzá –, hogy az OECD közigazgatási bizalmi indexe hazánkat az európai mezőny első felébe sorolta.