Jogi káosz a közrádió vezetésében

Jogi káosz uralkodott el a rádió vezetésében azzal, hogy a cégbíróság felfüggesztette Such György rádióelnökként való bejegyzését. Persze nem minden előzmény nélkül született ez a döntés: a július 10-i elnökválasztó kuratóriumi ülésen ugyanis – egy, a végeredményt befolyásoló, ám szabálytalan szavazat miatt – vitatott eredmény született. Így a jogszolgáltatásra vár annak eldöntése, hogy Such elnök-e vagy sem. Egyelőre azonban úgy viselkedik, mint aki az; ennek viszont súlyos anyagi és jogi konzekvenciái is lehetnek.

A médiatörvény bizonyos speciális jogokat delegál a rádió elnökéhez. Ilyen például a munkáltatói jog, a műsorrend meghatározása, de a cégjegyzésre is – értelemszerűen – az intézmény elnökének van joga. Such György első intézkedései között megfogalmazta a Krónika című hírműsorral szemben az elvárásait, letiltotta a jegyzetet, mint műfaj, valamint megszüntette a Vasárnapi újság Hírháló című rovatát. Ezeken, a műsorrendet érintő döntéseken túl munkáltatói jogával is élt Such. Augusztus 1-jei hivatalba lépésekor megvált a két alelnöktől, Gőblyös Istvántól és Hollós Jánostól, bár Hollós műsorkészítőként a rádiónál maradt. Az alelnöki megbízás felbontásáról szóló megállapodást munkáltatóként szignálta Such, tehát olyan jogon, amit az elnök birtokolhat. Az alelnökök megbízatása egyébként az új elnök hivatalba lépéséig szólt. A kérdés márpedig éppen az: Such elnök-e. Such György ezenkívül – ugyancsak munkáltatói jogkörével élve – előkészítette az új alelnökök, Mészáros László és Szayly József, valamint a közrádió hírműsoraiért felelős Aktuális szerkesztőség következő vezetőjének, Sztankóczy Andrásnak a szerződését is.
Csakhogy a cégbíróság tegnap úgy döntött, hogy felfüggeszti a rádióelnöki bejegyzési eljárást. A Magyar Rádiónak ebben a pillanatban – cégjogilag – ugyanúgy nincs elnöke, mint ahogyan a Kondor Katalin megbízatásának lejártát követő egy évben sem volt – nyilatkozta a cégbíróság egyik legfelsővezető beosztásában lévő, ám neve közzétételéhez hozzá nem járuló munkatársa.
Ennek következtében az a helyzet állt elő, hogy a cégbíróság legfrissebb, tegnapi irataiban a két korábbi alelnök még mindig úgy szerepel, mint aki jogosult a cégjegyzésre. Szakjogászok egybehangzó véleménye szerint anyagi konzekvenciákkal is járhat, ha Such elnökként viselkedik, miközben jogilag nem az. Minden így kötött szerződés és kötelezettségvállalás semmissé válhat ugyanis, ha az ügyészség és a bíróság megállapítja, hogy július 10-én valóban szabálytalanul választották elnökké.
A július 10-én lezajlott elnökválasztáson egyetlen szavazaton múlott, hogy Such elnyerte a megbízatást. Ez az egy szavazat azonban formailag hibás volt, ezért két civil kurátor az ügyészség és a bíróság állásfoglalását kérte. Gellért Kis Gábor, szocialista kuratóriumi elnök annak ellenére adta Such kezébe a rádió kulcsait, hogy tudta: a helyzet jogi kérdéseket vet fel. A főkurátort is szerettük volna megkérdezni a kialakult helyzetről, telefonját azonban kikapcsolta.