Bár hazánk konvergenciaprogramjának januári elbukásakor Veres János pénzügyminiszter még úgy fogalmazott, hogy a dokumentumot csupán konkrét intézkedésekkel kell kiegészítenünk Brüsszel felé, a lapunk birtokába került programtervezet adatai szinte semmiben nem egyeznek meg a tavaly decemberi jelentéssel. Míg az előbbi minden téren javuló gazdasági mutatókat ígért a következő évekre az EU-nak, addig a mostani program lassuló gazdaságról, rekordnagyságú államháztartási hiányról, gyors ütemben növekvő államadósságról, valamint felpörgő inflációról, emelkedő munkanélküliségről és csökkenő reálbérekről számol be. Figyelemre méltó, hogy az EU-ban – és az egész világon – legmagasabbnak számító magyar hiányt, illetve a megszorításokat a mostani, 41 oldalas program úgy próbálja magyarázni Brüsszel felé, hogy nemcsak a Medgyessy-, de az első Gyurcsány-kormány intézkedéseitől is elhatárolódik. Az adó-, járulék- és áremeléseknek a választások után megtörtént bejelentésével kapcsolatban a dokumentum úgy fogalmaz: tekintettel arra, hogy az új kormány csak megalakulását követően, az év közepén tudott reagálni a magasabb hiányra, nem áll rendelkezésre elegendő idő ahhoz, hogy a meghozott intézkedések teljesen megszüntessék a deficit túlfutását.
Megjegyzendő, hogy a programban szereplő hiány- és adósságadatok a kormány által korábban közölt mutatóknál azért is rosszabbak, mert a mostani jelentés már nem használhatja a Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter által bevezetett „hiánycsökkentő” módszert, azaz már nem szerepeltetheti a nyugdíjreform kedvező hatását. Ennek hátterében az áll, hogy az „egyenlegjavító” módszer alkalmazását az unió statisztikai hivatala, az Eurostat csak ideiglenesen, jövő év márciusáig engedte meg hazánknak.
Államháztartási hiány. A túlzott hiány, amelyről a jelentés elismeri, hogy súlyos problémákat okozott az elmúlt években, a program szerint 2009-ben szüntethető meg. A tervezet a magas deficit hatását értékelve azt is megállapítja, hogy az államháztartás és a fizetési mérleg növekvő hiánya „negatív befektetői reakciókat váltott ki”, azaz a magas deficit miatt romlott hazánk megítélése. A program az idei évre 10,1 százalékos hiányt ígér az EU felé. Kétszámjegyű hiányra a rendszerváltás óta nem volt példa hazánkban. Az adó- és áremelések, valamint a kiadások lefaragása nyomán a jelentés jövőre 6,8 százalékos, 2008-ra pedig 4,3 százalékos deficitet ígér az Európai Uniónak. Az egyensúly közeli állapot 2009-ben teremtődhet meg, amikorra a jelentés 3,2 százalékos hiányt jósol. A deficit csökkentésében döntő szerepet kapnak az adóemelések: míg az adóbevételek az idén a bruttó hazai össztermék 42,4 százalékát teszik ki, addig jövőre ez az arány 44,2 százalékra kúszik fel, miközben 2009-re eléri a 45,4 százalékot. A program ugyan említést tesz Brüsszelnek a január elsején életbe lépett – és azóta már érvénytelenített – ötéves adócsökkentési program elhalasztásáról, ám a beígért adócsökkentés újbóli bevezetésének nyoma sincs a tervezetben. A tervezet hosszan részletezi ugyanakkor azt, hogy miért nem lehetett tartani a tavaly decemberi konvergenciaprogramban ígérteket. A hiány elfutásának okai között található, hogy megdrágult az államadósság finanszírozása, az önkormányzatok, valamint a nyugdíj- és a gyógyszerkassza hiánya a vártnál nagyobb lett.
Államadósság. A megszorító intézkedések ellenére a program szerint hazánk eladósodottsága 2008-ig folyamatosan és gyors ütemben tovább növekszik, az államadósság csökkenésére csak 2009-től lehet számítani. Az adatok értelmében a GDP-arányos adósság 2004-ben átlépte a maastrichti kritériumokban meghatározott 60 százalékos plafonértéket. Az idei évre a jelentés 67,3 százalékos adósságrátát jelez előre, miközben az adósság jövőre 70,9 százalékra emelkedik. Az eladósodás 2008-ban 72,2 százalékig gyorsul, s a szigorító intézkedések, valamint a gazdaság előre jelzett növekedése nyomán csak 2009-ben kezd el lassan csökkenni.
Gazdasági növekedés, foglalkoztatás. A megszorító intézkedések visszavetik a gazdasági növekedés ütemét, így a program szerint hazánk gazdasága az elkövetkező években lehetőségei alatt fog teljesíteni. Míg az idei évre 4,1 százalékos éves növekedést ígér a jelentés, addig jövőre a bővülés üteme 2,1 százalékra esik, és 2008-ban is csak 2,6 százalékig gyorsul vissza. A közszférát, valamint az adóemeléseken keresztül a reálgazdaságot érintő elbocsátások nyomán a program az idén és jövőre emelkedő munkanélküliséggel számol: a tervezet szerint ez évben 7,3, jövőre pedig 7,5 százalékos munkanélküliség várható, a foglalkoztatottak számának stagnálása mellett.
Infláció. Az adó- és hatósági áremelések hatására az idei 3,5 százalékos éves infláció jövőre 5,5 százalékra gyorsul fel a program előrejelzése szerint. Az idei év végére az infláció eléri az 5-6 százalékot, miközben a jövő év első felében átmenetileg 6 százalék fölé emelkedik. A 2008-as éves drágulási ütem a jelentés értelmében már 3 százalékra lassul le, és ugyanekkora mértékű pénzromlás várható 2009-ben is. A program előzetes prognózisa szerint az egy keresőre jutó reálbér jövőre 4 százalékkal, a háztartások fogyasztása pedig 0-1 százalékkal fog csökkenni az idei évhez képest.
Lehetséges pályák. A program – a korábbi kormányfői nyilatkozatokkal összhangban – nem határoz meg konkrét céldátumot az euró magyarországi bevezetésére, ugyanakkor három lehetséges, egymástól eltérő gazdasági pályát is felvázol a dokumentumban. A tervezet ezt azzal indokolja, hogy nehéz megítélni, a megszorításra hogyan reagálnak majd a gazdasági élet szereplői.
origo.hu
Menczer Tamás: A németeket is megvédték a brüsszeli szabályok, ugye, Peti?
