Közös nyilatkozatra szólít az MKP

Elkészült a Magyar Koalíció Pártja (MKP) azzal a nyilatkozattervezettel, amelyet az extrémizmus és a nacionalizmus terjedése, a többség-kisebbség együttélése érdekében fogalmazott meg, s amellyel megszólítja a szlovák parlamenti pártokat, hogy közös dokumentumként hozzák azt nyilvánosságra.

Bugár Béla, az MKP elnöke reményét fejezte ki, hogy a szöveget a hét végéig sikerül parlamenti partnereikkel úgy átdolgozni, hogy mindenki számára elfogadható legyen. Bugár azt sem zárja ki, hogy nem a pártok által kiadott nyilatkozat lesz, hanem a parlament tűzi napirendjére a kérdést és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának állásfoglalásaként kerül majd napvilágra – ez esetben a nyilatkozat szeptember első hetében lenne nyilvános. A pártelnök a nyilatkozat tartalmát nem kívánja ismertetni, mert nem szeretné, „ha a parlamenti pártok elnökei a sajtóból értesülnének szándékainkról, nézetünkről”. Csáky Pál volt miniszterelnök-helyettes szerint fontos a dokumentum elfogadása, „mert most még így kezelhető a kialakult feszültség.”
*
Csáky szerint az MKP kezdeményezése nem igényli azt, hogy Magyarország és Szlovákia miniszterelnöke vagy külügyminisztériuma is megtárgyalja a kérdést, de nincs ellene, hogy Robert Fico és Gyurcsány Ferenc közösen is nyilatkozzon a kialakult helyzetről. Az MKP törekvésével kapcsolatban a szlovákiai elemzők kizártnak tartják, hogy Ján Slota aláírjon olyan nyilatkozatot, amely megfelelne a magyaroknak is. Erre utal Rafael Rafajnak, a Szlovák Nemzeti Párt frakciószóvivőjének a nyilatkozata is, amely szerint „a nemzetiek eddig hallgattak a szlovákokat ért incidensekről, de szeptember negyedikén közzéteszik a dokumentumokat, s nagy lesz a meglepetés”.
Közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a szlovákok és magyarok közötti helyi konfliktusok miatt több mint száz magyar értelmiségi, s felhívták mindkét ország vezetőit: tegyenek meg mindent, amivel oldhatják a feszültségeket. El kell ítélni az intolerancia megnyilvánulásait – jelentette ki Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes. A feszültségekre utalva közölte, szükség lenne „egy szlovák–magyar történelmi, kulturális és politikai közös nyilatkozatra”.
Franco Frattini, az Európai Unió igazságügyért, szabadságjogokért és biztonságért felelős biztosának hivatala tegnap még semmit nem észlelt abból, hogy az uniós tag Szlovák Köztársaságban néhány nap leforgása alatt ismételten magyar fiatalokat vertek meg. Frattini szóvivője, Friso Roscam Abbing lapunk brüsszeli tudósítójának azon kérdésére, hogy hivatalának tudomása van-e a legújabb szlovákiai magyarverésekről, határozott nemmel válaszolt. A szóvivő azt javasolta, hogy a megtámadottak merítsék ki azokat a jogi lehetőségeket, amelyek Szlovákiában állnak rendelkezésre, továbbá minden európai állampolgárnak joga van a strasbourgi Európa Tanácshoz vagy az Európai Bizottsághoz fordulni panaszával. Roscam Abbing nem tudott arról, hogy a Magyar Koalíció Pártja az unióhoz kíván fordulni. Szintén újdonság volt számára az a hír, hogy az Európai Parlamentben még július elején az Európai Unió parlamentjének nemzeti kisebbségügyi intergroupja is elítélte az akkor formálódó pozsonyi koalíció egyik pártja vezérének, Ján Slotának magyarellenes kijelentéseit.
Szlovákia budapesti nagykövete tegnap a Nap-keltében közölte: nem szabad nagy propagandát csinálni az ilyen eseteknek, hiszen máshol is előfordulnak, de „egyértelmű jelzéseket kell adnunk, hogy az efféle jelenségek elfogadhatatlanok”. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke jövő hét hétfőre összehívta a testület rendkívüli ülését, amelyre Göncz Kinga külügyminisztert is várják.