Lankad az építkezési kedv

Egyre kevesebb lakást adnak át, országszerte visszaesett az építkezési kedv – ezek a következtetések vonhatók le a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett, legfrissebb adataiból. Az aggasztó számok elsősorban a fővárosi változásoknak köszönhetők.

Az év első felében 13 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt, és közel húszezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A tavalyi azonos időszakhoz képest a használatba vett lakások száma 14, az újlakás-építési engedélyeké pedig 20 százalékkal kevesebb – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A gyorsjelentés szerint a jelentős visszaesés elsősorban a második negyedévben következett be.
Korábban az volt tapasztalható, hogy az új, beköltözhető lakások száma év közben növekedett. Ezzel szemben az idei második negyedévben – az első negyedévhez képest – 17 százalékkal kevesebb lakás átadására került sor. A tavalyi második negyedévhez viszonyítva pedig 25 százalékkal csökkent a beköltözhető lakások száma és 30 százalékkal az új engedélyek menynyisége. A lakásépítés csökkenését erőteljesen befolyásolta a fővárosi építkezések visszaesése. Budapesten – 2005 első feléhez viszonyítva – egyötöddel kevesebb új lakás épült. Ezen belül – miközben a lakossági építkezések egyharmaddal nőttek – a vállalkozói lakásépítés aránya 27, az eladásra szánt lakásépítés pedig 30 százalékkal csökkent. Fordított volt a helyzet a vidéki városokban: ezekben az átlagosnál kisebb, tízszázalékos visszaesés mellett az értékesítési célú, vállalkozói lakásépítés növekedett. Országos átlagban tavalyhoz képest nem változott a két fő építtetői csoport aránya: a magánszemélyek és a vállalkozások adják most is a lakásépítés 54, illetve 42 százalékát. Az önkormányzatok viszont alig 115 lakást építettek, ami több mint 50 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az új lakások átlagos nagysága 90 négyzetméter. Tavalyhoz képest a fővárosban átlagosan 7, a nagyvárosokban 8 négyzetméterrel nagyobb lakások épültek, a többi városban pedig 3 négyzetméterrel csökkent az átlagos alapterület.
A kiadott újlakás-építési engedélyek számának visszaesése elsősorban a nagyvárosi építkezéseket érintette. Budapesten és az 50 ezer főnél népesebb városokban, illetve a három- és többlakásos lakóépületekben mostanság 30 százalékkal kevesebb új lakás építését tervezik, mint 2005 első fél évében. Az ország keleti felében minden megyében visszaesett az építési kedv. A Dunántúlon régiónként csak egy-egy megyében (Fejér, Somogy és Győr-Moson-Sopron) emelkedett 10-27 százalékkal az új engedélyek száma, valamint Pest megyében 2 százalékkal.
Az üdülőépítés jelentősége csekély: 253 új üdülőegység építésére adtak engedélyt, és 223 felépült üdülőegység kapott használatbavételi engedélyt az első fél év során. Az engedélyezett üdülőépítkezések száma 40, a használatbavételeké 54 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt. A lakások megszűnésével kapcsolatos adatok hasonlóképp alakultak, mint 2005 első felében – 1600 lakásról van szó –, az összetétel viszont jelentősen változott. A fővárosban ugyanis – főként városrendezési okokból – főként önkormányzati tulajdonú lakásokat szüntettek meg. A Budapesten megszűnt lakások közel fele, országos átlagban egyötöde állami, önkormányzati tulajdonú volt.