Megszűnhet a 13. havi bér

A kétéves bérbefagyasztáson kívül megszűnne a közalkalmazottak és köztisztviselők 13. havi fizetése – szivárgott ki tegnap az államreform-bizottság környezetéből. A munkaügyi miniszter nem tud azonosulni a tervezettel, a pénzügyminiszter annak létét is cáfolta.

Jövőre nem költhet többet a közszféra személyi juttatásokra, mint az idén, ráadásul a most és jövőre elbocsátandó közszolgák – csak a minisztériumokban és háttérintézményeikben mintegy 13 ezer ember – bérét nem lehet viszszaforgatni a rendszerbe – írta a Népszabadság egy, az államreform bizottságtól kikerült tervezetre hivatkozva. Eszerint jövőre megszűnik a közszolgák 13. havi bére, a nyelv- és gépkocsi-vezetői pótlék, miközben a korábbi cáfolatok ellenére két évre befagyasztják a béreket. Az anyagban szóba kerül az utazási kedvezmény és a versenyszférában engedélyezettnél több szabadnap, illetve egyes személyi juttatások, azaz jutalmak, kitüntetések megszüntetése is. A munkaanyag szerint megmaradna a ruhapénz és az étkezési hozzájárulás.
*
A megszüntetett juttatásokat beépítenék a bértömegbe, mindez a teljesítményalapon differenciált bértömeg-gazdálkodás megvalósításáért történne, ami 2008-tól lépne életbe.
Ettől kezdve intézménytípusonként úgynevezett kompetenciarendeletekkel szabályoznák az egyes munkaköröknél elvárható szakmai képzettséget és egyéb elvárásokat, és részben ezek alapján határoznák meg az egyéni béreket. A munkaanyag kitér a juttatási keretek mértékére is, amelyre a teljes bérkeret két százalékát kell elkülöníteni kötelezően, de ez öt százalékig is felmehet. A jutalomkeret a költségvetési szerveknél a személyi juttatási előirányzat nyolc, a közszolgáltató szerveknél öt százalék. A dokumentumból végül kiderül: a főtisztviselői és központi tiszti kar teljes megszüntetése egymilliárdos megtakarítást hozhatna már 2007-ben.

Draskovics Tibor kormánybiztos, az államreform-bizottság elnöke úgy reagált, hogy a testület még nem döntött a javaslatról, amely csak egyike a számos szakértői dokumentumnak. Hozzátette: ha javasolják a 13. havi illetmény megszűnését, akkor az nem lesz visszamenőleges hatályú, vagyis a 2006 után járó többletpénzt még nem érinti.

Veres János nem tud olyan kormányzati szándékról, amely a közszférában dolgozók pluszjuttatásainak megvonására vonatkozna. – A közszférában megteendő takarékossági intézkedések számai a konvergenciaprogramban szerepelnek – mondta a pénzügyminiszter.

Kiss Péter szerint sincs olyan döntés, amely szerint megszüntetnék a 13. havi illetményt, ezért a nyilvánosságra hozott anyagot korai fázisban lévő szakértői anyagnak nevezte. Annak tartalmával a szociális és munkaügyi miniszter – szavai szerint – „nem tud azonosulni”.

Balsai István a Fidesz képviseletében úgy reagált: nem támogatják a közszférákban dolgozók garantált életpályamodelljének megváltoztatását. Mint mondta, ezt 1992 óta törvény szabályozza, amelyet pontosan azért alkottak meg, hogy a verseny- és a közszféra elváljon, illetve hogy az életpályamodell felvázolásával biztonságot teremtsenek a közpénzből közszolgálatot ellátó munkavállalóknak.

Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke lapunknak kijelentette: ilyen képtelen javaslatot a kormány nem vállalhat. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kétéves bérbefagyasztás és a most napvilágot látott tervek mellett a kabinet több és jobb munkát várna el a közszférától. Az érdekvédő szerint a kormány többszörösen veszi vissza a 2002-es béremelést, emellett a szerzett jogok megszüntetésével szétzilálja a közszolgálati életpályamodellt. Amenynyiben az elképzelés mégis valósággá válna, a SZEF kombinált tiltakozósorozatot indít, ami ráébresztené a kormányt és a társadalmat a közszféra jelentőségére.
Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint hónapok óta csak újságokból tájékozódnak a lehetséges megszorításokról a legfőbb érdekegyeztető szervek, ráadásul a legtöbb esetben kiderül, hogy a sajtóban közölt híreknek a fele sem igaz. A baloldalhoz közel álló érdekvédő szerint csak arról a tervezetről érdemes beszélni, amelynek megvitatásáról a kormány érdekegyeztető tárgyalásokat hív össze.

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkára a főtisztviselői kar tervezett megszüntetéséről azt mondta: 1996-ban már a Horn-kormány is javaslatot tett arra, hogy a fejlett országokhoz hasonlóan Magyarországon is jöjjön létre egy, a kormányváltásoktól független szakmai elitcsapat. Hozzátette: a javaslatot a közszolgálati életpályamodell megalkotásával végül az Orbán-kormány valósította meg, az intézmény 2002–2006 között teljesítette a hozzá fűzött elvárásokat.