Mel Gibson bűnbánata

Próbálom megérteni, honnan jöhettek belőlem elő ezek a szavak részeg kifakadásomkor – nyilatkozta Mel Gibson azt követően, hogy a kaliforniai Malibuban pénteken ittasan vezetett, és összekülönbözött az intézkedő rendőrrel. Amint arról már az egész világ értesülhetett, a színész antiszemita kirohanást intézett James Mee rendőrkapitány ellen, s többek között arról is megkérdezte, nem zsidó származású-e. Az ügy végül azért látott napvilágot, mert tisztázatlan körülmények között nyilvánosságra hozták a kihallgatási jegyzőkönyvet – ebben csak úgy záporoznak a trágár kifejezések. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy az ABC megtorpedózza a Passió rendezőjével közösen tervezett dokumentumfilm-sorozatot, és könnyen meglehet, hogy új filmjének, az Apokalipszisnak az év végére tervezett bemutatóját is beárnyékolja majd a pénteki eset.
Az amerikai média szerint az intézkedő rendőr valóban zsidó, de nem ez a körülmény okozta Gibson vesztét. Sokkal inkább az, hogy egyesek igazolni látják a Passió óta megerősödött gyanújukat: Mel Gibson antiszemita, fajgyűlölő, keresztyén fundamentalista. Ami a színész-rendezőt illeti, a múlt pénteki eset óta többször is bocsánatot kért a zsidó közösség tagjaitól, és őszintén beszélt iszákosságáról is. Megkövette a rendőrséget is, mint mondta, csak a munkájukat végezték. Határozottan kijelentette továbbá, hogy nem antiszemita, s hogy a bigottság távol áll tőle. Ennél többet egyelőre nem tehet, de a média aligha éri be ennyivel. Máris kereszttűz alá vették Gibsont, újra felemlegették apja politikai nézeteit, elővették a Passió „bűnlajstromát”, megkérdőjelezik a sztár keresztyén hitének őszinteségét. A közvélemény erősen megosztott: az egyik amerikai bulvárlap internetes honlapján megrendezett gyorsszavazáson a „csalódtam benne”, és a „még mindig szeretem Melt” választ nagyjából ugyanannyian jelölték meg. A hollywoodi művésztársadalom meglehetősen visszafogottan reagált, az igazán nagy sztárok egyelőre hallgatnak. A megkérdezett producerek, ügynökök vérmérsékletük szerint háborognak vagy éppen sajnálkoznak.
Nem Mel Gibson az első hollywoodi sztár, akinek akár a karrierjébe is kerülhet a zsidókkal kapcsolatos véleménynyilvánítása. Tíz évvel ezelőtt a legendás színész, Marlon Brando Larry King CNN-es show-műsorában azt állította, Hollywood mindig is zsidó irányítás alatt állt. Néhány nappal később aztán engesztelő látogatást tett a Los Angeles-i rabbinál. Hasonlóképpen járt 2005-ben Oliver North filmrendező, akinek a hollywoodi filmmogulokat bíráló megjegyzéseit értelmezték antiszemitizmusként. Nemrégiben pedig az egyik hollywoodi zsidó család házára írt fenyegető üzenetek és horogkeresztekről szóló tudósítások nyomán bontakozott ki az amerikai sajtóban hangos vita az állítólagos hollywoodi antiszemitizmusról.
Ami a Gibson-eset konkrét tanulságát illeti, figyelemre méltó a brit Independent megállapítása: „A zsidókat támadni nem bölcs dolog a mai Amerikában, abban a Hollywoodban, ahol a harmincas évek óta a zsidók elfoglalták a kulcspozíciókat. Olyan ez, mintha beleharapnánk a minket etető kézbe.”