Olvasóinktól

Kelen Rudolf (Budapest): 1964-ben Hruscsov felajánlotta Magyarországnak a határ menti magyar falvakat a beregszászi járásban a következő indokolással: „Százhúszezer magyar lakik ott. Döntsük el ezt a kérdést népszavazással. Nagyon jó lenne visszaadni őket. Ebből semmi problémánk nem keletkezne. A politikai haszon viszont kolosszális lenne.” Kádár kitért Hruscsov felajánlása elől. (Kun Miklós, Magyar Nemzet 2006. július 11.) Nos, a kommunistáknak nem kellettek az államhatáron kívül rekedt magyarok. Ma regnáló utódaiknak szintén nem kellenek, gondoljunk csak arra a szégyenletes propagandára a kettős állampolgárság ellen, amely a 2004. december 5-i népszavazást megelőzte.

Kosik Dénes (Szeged): Feltűnt nekem, hogy majdnem minden hétre esik egy bizottság létrehozása. Szinte nincs olyan minisztérium, melynek kapcsán ne alakult volna legalább egy. Államreform-bizottság, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, konvergenciatanács. A legutóbbit például annak kapcsán hozták létre, hogy az EU az előző konvergenciaprogramokat alkalmatlanság címén nemes egyszerűséggel visszadobta. A fenenagy bizottságosdinak meg is van a kézzel fogható eredménye, hiszen például az euró bevezetéséhez egyetlen feltételt sem tud a kormány teljesíteni. Az infláció féken tartására volt némi remény, ám a Gyurcsány-csomag kapcsán (áfaemelés, gáz-, villany-, benzináremelés stb.) az is szertefoszlott. A polgárok adóforintjaiból miért fizetjük mi azt a minisztert, miniszterelnököt, aki képtelen a rá bízott feladatokat önállóan megoldani? „Magyarország többet érdemel!” (Csak hogy egy klasszikust is idézzek.)

Mihály László (Budaörs): Pár hónapja még dübörgő gazdaságról, száguldó Bux-indexről és nagy jólétről próbáltak meggyőzni minket. Nem tudtak átverni 2006 áprilisában; engem ’88–89-ben csaptak be az úgynevezett rendszerváltással. Bizakodtunk, hogy az elvégzett munkának lesz értéke és becsülete. 1988-ban a Kupa Mihály által bruttósított bérem 16 500 forint volt. 2006-ban 80 ezer Ft. 80 ezer forint volt 2005-ben is. Tehát nem igaz a bérkiáramlásra fogni a megszorításokat. Nagy kiáramlás van a felsőbb vezetőknél, a BKV vezetésénél, az SZDSZ-es és az MSZP-s polgármestereknél. A bérlapomon látszik, hogy körülbelül kétezer forintot költhetek el naponta. Nemsokára jönnek a megemelt közüzemi számlák (víz, gáz, villany), plusz az áfaemelés következménye. A vizitdíj és a tandíj még nincs bekalkulálva. A tandíj már nem érint, mivel felnőtt gyerekeim vannak. De mi lesz az unokákkal? A szülők is ilyen gyatrán vannak megfizetve. Lehet itt papolni igazságosságról, tisztességről, bátorságról, morálról vagy nagy jólétről, de kérdezem én, hogy ebből nem lesz-e éhséglázadás? Párizsban már volt…