Osztrák csapás Szentgotthárdra

Új, évi 200 ezer tonna hulladékot feldolgozó égetőmű építését tervezi egy osztrák cég Szentgotthárdtól száz méterre, a határ osztrák részén lévő ipari parkba. A szentgotthárdiak szerint az erőmű tönkretenné a város idegenforgalmát, a szomszédos Heiligenkreuz polgármestere viszont azt állította a Magyar Nemzetnek, hogy a beruházók az EU szabályainál szigorúbb környezetvédelmi vállalásokat tettek, és az üzemnek azért is örülnének, mert új munkahelyeket teremtene.

Szentgotthárd város az utóbbi években dinamikus növekedést könyvelhetett el a turisztika terén. Köszönhette ezt az Őrségi Nemzeti Parknak, a rábai vízi túrázóknak és az ideérkező horgászoknak, de főként a banki hitelből felújított termálfürdőjének. A városi önkormányzat gazdasági és környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint a városnak kötelessége visszafizetni a kölcsönt. Labritz Béla azonban erre kevés esélyt lát, ha megépül a határ túloldalán, Heiligenkreuzban (Rábakeresztúron) a hulladékégető, mivel az erőmű csupán 400 méternyire lenne a termálfürdőtől. Úgy véli, a tervek szerint hatalmas kéménnyel építendő üzem elcsúfítaná a tájat, ezzel pedig óriási veszteségeket okozna a főleg idegenforgalomból élő település számára. Nem mindegy, hogy a négycsillagos szálloda erkélyéről az ember a naplemente helyett egy hatalmas kéményt lát – fogalmazott Labritz, majd hozzátette: az erőmű újabb veszélyforrást jelentene a még mindig habzó Rábára is. A beruházás nagyságát jellemzi, hogy a hulladékégető évente összesen 200 ezer tonna szemét elégetésére alkalmas, ami megfelel egy kétmilliós város éves szemétkibocsátásának. Összehasonlításképpen Vas megye évente mintegy 33 ezer tonna hasznosíthatatlan hulladékot termel. Az erőmű korszerű technikával, európai uniós támogatással, valamint EU-normák szerint készülne el, károsanyag-kibocsátása pedig jóval a megengedett határérték alatt lenne. A szentgotthárdi önkormányzat képviselői és a tiltakozó akciót kezdeményező civil szervezetek nem is emiatt aggódnak, hanem a szag és a látvány aggasztja őket.
A projektet kivitelező BEGAS-Kraftwerk GmbH által a bécsi hulladékégetőbe szervezett üzemlátogatás után Labritz Béla úgy nyilatkozott: Bécsben ez csak egy porszem a sivatagban. Később hozzátette, az ott tárolt szemét szaga förtelmes volt, és ez, annak ismeretében, hogy a szélirány Szentgotthárdon nyugat–északnyugati, szintén nem kedvező a város szempontjából.
Takáts József, a heiligenkreuzi ipari park korábbi magyarországi vezetője úgy véli, az elutasítás mellett meg kellene vizsgálni azt is, hogyan lehetne az erőműből a legtöbbet profitálni. Az osztrák ipari parkból ugyanis egy korábbi szerződés alapján Szentgotthárdnak is van nyolcszázalékos részesedése, ennek megfelelően az égető akár villamos energiát szolgáltathat a városnak. Erre vonatkozóan már tanulmányok is készültek.
Osztrák részről a hulladékégető megépítésének lehetőségeiről jelenleg vizsgálatok folynak, melyek lezárulta után az illetékes minisztérium foglalkozik a kérdéssel, s végül a szaktárca döntésén múlik, hogy Heiligenkreuznak lehet-e hulladékégetője – nyilatkozta lapunknak Franz Mahr, a város polgármestere. Bízunk abban, hogy 2008-ban elkezdődhetnek az építési munkálatok – tette hozzá. Franz Mahr szerint a település polgárai örülnének a szemétégetőnek, hiszen a létesítmény új munkahelyeket biztosítana. A polgármester elmondta, nem kell amiatt aggódni, hogy a hulladékmegsemmisítő környezetszennyező lesz, hiszen a projekt az EU szabályainál is szigorúbb feltételek mellett valósul meg. A szentgotthárdi civilek megnyugtatására hozzáfűzte: még nem dőlt el, hogy hol épül fel az erőmű, egyelőre csak tervezet a kiszemelt határ menti terület.
A nemzetközi egyezmények és az EU-jogszabályok szerint a szentgotthárdi önkormányzat, illetve a helyi civil szervezetek is bekapcsolódhatnak az égetőmű ausztriai engedélyezési eljárásába.