Pozsony leértékelte a kisebbségeket

Szociális államot és szociális piacgazdaságot akar építeni Robert Fico kormánya Szlovákiában, legalábbis ezt szögezi le az a kormányprogram-tervezet, amelyet tegnap terjesztett a parlament elé az új miniszterelnök. Fico szerint ennek a célnak felelnek meg azok a kötelezettségek, amelyek szerint már szeptember elsejétől eltörlik a vizitdíjakat és a kórházi ellátáshoz való hozzájárulás kötelezettségét, csökkentik a vénydíjakat, az egész választási ciklusra garantálják a tandíjmentességet az egyetemeken, január elsejével pedig csökkentik az eddig egységes 19 százalékos áfát.
Az új szlovák kormány ambíciói közé tartozik a fiatal családok támogatása is, például az elsőszülött gyermek után a család egyszeri 15 ezer koronás (csaknem 110 ezer forint) támogatást kap, s bérlakások is épülnek majd a fiataloknak, amelyekhez ingyen jutnak hozzá, csak a fenntartási költségeket kell fizetniük. Mindemellett kötelezettséget vállal a Fico-kormány arra, hogy 2009-ben bevezeti Szlovákiában az eurót.
A kormányprogram – vélhetően a kormánykoalíció összetételét ért nemzetközi bírálatokra válaszolva – már bevezetőjében leszögezi, tiszteletben tartja az emberi és kisebbségi jogokat, s kötelezettséget vállal, hogy a kabinet fellép a „diszkrimináció, a rasszizmus, az antiszemitizmus, a xenofóbia és az extrém nacionalizmus ellen”. Hogy miért csak az „extrém” nacionalizmus ellen, arra nem válaszol a programnyilatkozat, Miroslav Kusy professzor szerint ennek csak az lehet a magyarázata, hogy a „Slota-féle nacionalizmus elfogadható lesz a szociáldemokratáknak”.
Erre utal egyébként az is, hogy az igen terjedelmes, 57 oldalas dokumentumban összesen kilenc sor foglalkozik a kisebbségekkel. Megfogalmazódik ugyanakkor, hogy meg kell erősíteni a szlovák nyelv kommunikációs szerepét, a nemzetiségi iskolákban például úgy kell biztosítani az anyanyelvi oktatást, hogy az „ne mehessen a szlovák nyelvi kultúra elsajátításának a kárára”. A szlovákiai magyarok többsége azonban még emlékezik az 1994–98-as Meciar– Slota-kormányzásra, amikor is „nyelvrendőrök” ellenőrizték az államnyelvtörvény betartását Dél-Szlovákiában és a magyarórák kivételével a tanároknak mindig szlovákul kellett beszélniük.