Program a vidék ellen?

Leépíti a kormány a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének szellemi hátterét – szögezte le tegnapi sajtótájékoztatóján a gazdakörök országos szövetségének szakértője. Az érdekvédelmi szervezetnél úgy látják, bár lassan vége a kalászos gabonák aratásának, a gazdáknak a magasabb piaci ár sem hoz hasznot, mert a költségek emelkednek.

Nem programról, hanem egyszerű pénzbehajtásról van szó, ha a kormányprogram agráriumot érintő intézkedéseit vizsgáljuk – jelentette ki tegnap Ángyán József fideszes parlamenti képviselő, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szakértője a szervezet tájékoztatóján. – A kormány arra törekszik, hogy az agrár- és vidékfejlesztés szellemi és fizikai hátterének felszámolása felgyorsuljon – jelentette ki a politikus, kitérve arra, hogy hat település mezőgazdasági szakoktatási intézetét, valamint a Konzervipari Kutatóintézetet készül felszámolni a kabinet.
– A kormány előbb gazdasági társasággá kívánja alakítani, utána pedig magánosítani akarja az állami ménesbirtokokat, négy szőlészeti és borászati kutatóintézetet. A már korábban gazdasági társasággá alakított tudományos intézményeket szintén privatizálják, eladják az Országos Húsipari Kutatóintézetet, valamint négy gyümölcstermesztési kutatóintézetet értékesítenek. Mindezeken túl – folytatta Ángyán József – a kormány egy intézménybe vonja öszsze a mezőgazdasági szakigazgatás hatóságait, megszűnik az agrártárca önálló agrár-környezetgazdálkodási osztálya, amely eddig a minőségi agrár-szerkezetváltási programok megvalósításának egyik bázisa volt. Az ellenzéki országgyűlési képviselő jelezte: minden alkotmányos lehetőséget igénybe vesznek a tervek megvalósítása ellen, ezen belül szerepelnek parlamenten belüli és kívüli eszközök is. Ángyán József emellett kiemelte az árnyékkormány felállításának szükségességét.
Az országos gabonahelyzetet Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára értékelte. Felméréseik szerint az aratás 98 százalékos szinten áll, és a búza várható össztermése 4,4 millió tonna lesz, ami 1,1 millió tonnával elmarad a tavalyi mennyiségtől. A kenyérgabona nagyobbik részének minősége jó. A főtitkár szerint a központi uniós felvásárlás árát meghaladó piaci tarifák nem pótolják a gazdák jövedelemkiesését, amely a kisebb átlagtermésből, az energia és a növényvédő szerek árának drasztikus, mintegy húszszázalékos emelkedéséből és a nemzeti kiegészítő támogatások visszaeséséből adódik.