Súlyos ellentmondás várja a tűzszünetet

Izrael és Libanon augusztus 14-én befejezi az ellenségeskedést – jelentette be szombaton az ENSZ főtitkára, miután péntek éjjel a világszervezet Biztonsági Tanácsa elfogadta az amerikai– francia tűzszüneti tervet. Bár Kofi Annan közölte azt is, hogy az érintett felek jelezték hajlandóságukat a harcok felfüggesztésére, az izraeliek, a libanoniak és a Hezbollah nyilatkozatai súlyos ellentmondásban állnak egymással, ami eleve megkérdőjelezi a tűzszünet gyakorlati kivitelezhetőségét.

Nagy örömömre szolgál, hogy közölhetem: a két vezető megállapodott az ellenségeskedés megszüntetéséről, valamint arról, hogy augusztus 14-én, greenwichi középidő szerint reggel 5 órakor befejezik a harcokat – fogalmazott Annan. A főtitkár a bejelentés előtt Ehud Olmert izraeli és Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnökkel konzultált.
A felek önálló verziójukat ismertették a megállapodással kapcsolatban, mely súlyos ellentmondásokat tükröz. A Hezbollah tiszteletben fogja tartani az ellenségeskedések beszüntetésére felszólító ENSZ-határozatot, de mindaddig folytatja harcát, amíg izraeli katonák maradnak Dél-Libanonban – jelentette ki Bejrútban Haszan Naszrallah, a síita szervezet vezetője. „Csak akkor vetünk véget az Észak-Izrael elleni rakétatámadásainknak, ha Izrael is felhagy légicsapásaival és a libanoni polgári lakosságot sújtó egyéb támadásaival” – szögezte le. A libanoni kormány szombat este – „némi tartózkodással” – elfogadta a határozatot, amely felszólítja Izraelt és a Hezbollah síita szervezetet, hogy szüntessék be egymás ellen folytatott harcukat – jelentette be Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök. A kormány két Hezbollah-tag tárcavezetője tartózkodott, mert szerintük a határozat azt a látszatot kelti, hogy Izraelt nem terheli felelősség a háborúért, és a Hezbollahot okolja az egy hónapja tartó vérontásért. Az izraeli kormány 24 minisztere tegnap szavazott a tűzszüneti felhívásról, és egy tartózkodással elfogadta azt Olmert kormányfő javaslatára. A külügyminiszter már korábban jelezte, hogy „Izrael hétfőn várhatóan leállítja a Hezbollah fegyveresei elleni offenzívát”, hozzátéve, hogy „meg fogjuk adni a hadseregnek azt az időt, amelyre szüksége van, és úgy gondolom, hogy ez valamilyen hétfői időpontig tart majd”. Cipi Livni ugyanakkor hangsúlyozta azt is: „Mi vagyunk az eszköz, amelynek ki kell űznie a Hezbollahot délről, hogy az ENSZ-erők oda bevonulhassanak.” Az izraeli háborús indok – két katonájuk foglyul ejtése – kapcsán nem nyilatkoztak, bár a Háárec napilap tegnapi számában arról számolt be, hogy „Izrael tárgyalni akar az esetleges fogolycseréről, vagyis a két izraeli katona és fogságba esett Hezbollah-harcosok kicseréléséről”. Egy izraeli kormánytitkár reményének adott hangot, hogy a libanoni hadsereg egy-két héten belül megkezdi csapatainak Dél-Libanonba telepítését, lehetővé téve az izraeli katonák visszavonását a területről. Mint arra Jiszráel Majmún az izraeli televíziónak adott nyilatkozatában emlékeztetett, az ENSZ-határozat kimondja, „hogy a katonák addig maradnak, amíg a libanoni hadsereg meg nem kezdi a csapattelepítést”.
Az érintett felek nyilatkozataihoz képest az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken egyhangúlag elfogadott 1701-es határozata tényszerűen a következőket tartalmazza: felszólítja Izraelt minden offenzív hadművelet és a Hezbollahot minden támadás azonnali beszüntetésére; felszólít a két izraeli katona feltétel nélküli szabadon bocsátására; előirányozza libanoni egységek és a jelenlegi kétezer főről 15 ezerre bővített, megerősített ENSZ-erők felvonultatását Dél-Libanonban és ezzel párhuzamosan az izraeli erők kivonását a térségből; végül pedig felszólítja Kofi Annant, hogy az érintett felekkel történt konzultációk után 30 napon belül tegyen megoldási javaslatot a libanoni–szíriai– izraeli határ térségében lévő, vitatott hovatartozású Sebaa-tanyákkal kapcsolatban.