Surányiék hiányolják a reformokat

Bírálatukat fejezték ki tegnap a konvergenciatanács tagjai, amiért a konvergenciaprogram nem tartalmazza az oktatás, az egészségügy és a nyugdíj átalakítására vonatkozó átfogó reformokat. A testület tegnapi sajtótájékoztatóján kiderült: a reformok azért nem szerepelnek a programban, mert még el sem készültek.

Társadalmi és szociális szempontból is fájdalmasan magas ára van az előző évek hibás gazdaságpolitikájának – ismerte el a konvergenciatanács tegnapi ülése után a testület három, a kormányfő által felkért tagja. Bogsch Erik, Simor András és Surányi György úgy vélte: a konvergenciaprogram céljai világosak ugyan, a tervben szereplő reformok kidolgozottsága azonban nem megfelelő. A testület véleményét ismertető Simor András úgy fogalmazott: szerették volna, ha a programban szerepelnek az oktatás, az egészségügy és a nyugdíj átalakítására vonatkozó reformok, tudomásul kellett azonban venniük, hogy ezek még nem állnak rendelkezésre. Mint mondta, az egész program fenntarthatósága megkérdőjelezhető, ha a szükséges szerkezeti reformok nem indulnak el. Állásfoglalásában a testület megállapította, hogy a felelőtlen gazdaságpolitika következtében Magyarország a közelmúlt európai történetében kivételesen magas egyensúlyhiányt halmozott fel, a jelentős adóemelések pedig javítani fogják ugyan az államháztartás egyenlegét, de visszavetik a gazdaság növekedését. A tanács szerint az ország versenyképességének növelése érdekében mihamarabb változtatni kell az adórendszeren, és szélesíteni kell az adófizetők körét.
Az euró magyarországi bevezetését illetően Simor András elmondta, hogy a jelenlegi magyar államháztartási helyzet alapján a kormány nem tud hiteles céldátumot kitűzni. A testület ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a csatlakozó országok többsége hasznosnak tartotta saját programjában megjelölni az uniós valuta átvételének időpontját. A tanács javaslata szerint két év múlva olyan céldátumot kell kitűznie a kormánynak, amely ötpárti konszenzussal született. Ezzel kapcsolatban Bogsch Erik létfontosságúnak nevezte, hogy az ország viszszanyerje az utóbbi évek során elvesztett hitelességét. A konvergenciaprogram folyamatos ellenőrzését szintén fontosnak tartotta a tanács, amely ezért azt javasolta, hogy a kormány az első évben negyedévente, később félévente számoljon be annak megvalósulásáról.