A nagy eltérés titka

Nem nagyon akar csökkenni a jegybanki alapkamat és a bankok által nyújtott kamatok közötti különbség, sőt a bankok által kihelyezett hitelek és a betéti kamatok között továbbra is nagy (tíz százalék körüli) a marzs – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank jelentése. A pénzintézetektől azonban nem várható el, hogy ingyen, saját haszon felszámítása nélkül adjanak hitelt, és csupán közvetítői jutalékot számítsanak fel a bankbetétes és a hitelfelvevő között. A jegybanki elemzés rámutat, hogy júliusban a háztartásoknak nyújtott forinthitelek átlagos kamatlábai emelkedtek.

Korábbi trendet törtek meg a pénzintézetek júniusban, mivel a háztartásoknak felszámított forinthitelek átlagos kamatlábai a korábbi csökkenéssel szemben emelkedtek. A háztartási szektor legfeljebb kétéves lejáratú betéteinek átlagkamata kismértékben emelkedett júliusban, míg a két éven túli lejáratú betétek átlagos kamatlába összetétel-változás következtében csökkent. A nem pénzügyi vállalatok forint folyószámlahiteleinek és éven belüli lekötésű betéteinek átlagos kamatlába az addigi stagnálás után emelkedett júliusban. A jegybank közleménye szerint a lakossági fogyasztási hitelek átlagos kamatlába és hitelköltség-mutatója az év elejétől csökkenő tendenciát mutat, azonban júliusban az átlagos kamatláb 23 bázisponttal 17,29 százalékra, az átlagos hitelköltség-mutató pedig 53 bázisponttal 25,55 százalékra emelkedett.
A lakáscélú hitelek piaci szintű átlagos kamatlába 37 bázisponttal 9,61 százalékra nőtt, átlagos hitelköltség-mutatója pedig 25 bázisponttal 12,29 százalékra nőtt. A háztartási szektor folyószámlahiteleinek átlagkamatlába júliusban 9 bázisponttal 20,10 százalékra csökkent. Az egyéb hitelek átlagkamatlába 69 bázisponttal 11,15 százalékra emelkedett. Júliusban a megkötött fogyasztásihitel-szerződések értéke 20,2 milliárd forintot tett ki, amely 0,2 milliárd forinttal alacsonyabb az előző havi értéknél.
A lakáscélú hitelszerződések értéke 3,4 milliárd forinttal 13,7 milliárd forintra csökkent. A lakossági folyószámlahiteleken kívüli hitelek új szerződésein belül a lakáscélú hitelek aránya 38,1 százalékról 34,4 százalékra csökkent. Az egyéb hitelek esetében az új szerződések értéke júliusban 5,8 milliárd forint volt, ami az összes folyószámlahitelen kívüli hitel 14,7 százalékát tette ki. Az új szerződések értéke 1,6 milliárd forinttal, aránya 1,8 százalékponttal csökkent júniusról júliusra. A lakossági látraszóló betétek átlagkamatlába júliusban 7 bázisponttal 2,73 százalékra nőtt. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába 44 bázisponttal 5,65 százalékra, a legfeljebb kétéves lejáratú betétek átlagos kamatlába 28 bázisponttal 6,89 százalékra emelkedett. A két éven túli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába összetétel-változás miatt 28 bázisponttal 3,83 százalékra csökkent.
A lekötött betétek új szerződéseinek értéke júliusban 693,2 milliárd forintot tett ki, ami 100,5 milliárd forinttal magasabb az előző havi értéknél. A háztartások euró folyószámlahiteleinek átlagkamatlába az idén júliusban kamatlábváltozás miatt 78 bázisponttal 7,30 százalékra emelkedett. A változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatfixálású lakáshitelek átlagos kamatlába 13 bázisponttal 4,30 százalékra, átlagos hitelköltség-mutatója 19 bázisponttal 6,25 százalékra nőtt. A változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatfixálású fogyasztási hitelek átlagkamata kamatlábváltozás miatt 84 bázisponttal 10,13 százalékra, átlagos hitelköltség-mutatója 38 bázisponttal 12,68 százalékra nőtt.
A felmérés rámutatott, hogy júliusban még mindig közel tízszázalékos különbség van a betétek és a hitelek között. Meglepetésre a hitelek között van 20 százalék feletti éves kamatozású is. A pénzintézetek a legnagyobb nyereségre törekszenek, és amíg van olyan hitelfelvevő, aki hajlandó magas kamatot fizetni, addig a piacon lesz olyan bank is, amely irreálisan magas kamatra helyez ki hitelt.