Bármivel fűtünk, mind többe kerül

Reneszánszát éli a fa- és a széntüzelés. Az emelkedő földgázárak miatt egyre több helyen veszik elő a vaskályhát, vagy tisztítják ki az évek óta használaton kívüli cserépkályhát, de olcsón ők sem ússzák meg a telet. A gázzal együtt minden fűtőanyag ára megy felfelé, egyes helyeken sorba kell állni a fáért.

Szalonunkban tűzifa kapható – hirdeti honlapján egy elegáns fővárosi tüzeléstechnikai szaküzlet. Szalon és tűzifa – az, hogy ez a két szó egyáltalán egymás mellé kerülhetett, egyértelműen jelzi, hogy a valaha a lehető legtermészetesebb tüzelőanyag ma reneszánszát éli. A vásárlók két körre oszthatók. Az egyik csoport az átlagoshoz képest kiemelkedően jómódú; ők nem a fűtőértéke, hanem a valódi tűz hangulata miatt keresik a fát, árától függetlenül. Ők főleg nagyvárosi emberek, akik kandallóikban, a nappali díszeként szolgáló hagyományos kályháikban fűtenek be időnként fával, s nemigen érdekli őket az ár. A favásárlók másik csoportja a társadalom túlsó, szélesebb pereméről kerül ki, vagyis a kevésbé jómódú, esetenként szegény, vidéken lakó családok közül. A Tüzép-telepek vezetőinek tapasztalata szerint őket is két csoportra lehet osztani: a fatüzelést, valamint a gázfűtést kiegészítve használókra és azokra, akik olyan szegények, hogy még a gáz sincs hozzájuk bevezetve, s egyedüli lehetőségük a fa- vagy széntüzelés. Nekik már egyáltalán nem mindegy az ár, amely a gáz drágulásával párhuzamosan folyamatosan kúszik felfelé.
*
Röpke, és egyáltalán nem reprezentatív Tüzép-körképünk szerint egy mázsa jó minőségű – akác, bükk, kőris – 1200 forintért kapható a legolcsóbban, de ez a rönkfára értendő, amit még fel kell vágni és össze kell hasogatni. Hasítva, felvágva az ár felmehet 2400–2500 forintra is mázsánként, extra kiszerelésben, például zsákolva pedig 4500 forintot is elkérnek a fáért. Ehhez még a szállítás költségeit is hozzá kell számolni, de a vevőknek számítaniuk kell arra, hogy a Tüzép-telepek esetleg várakozási listára teszik őket. Olyan nagy ugyanis a kereslet, hogy a beszerzés nem tud lépést tartani a tempóval, ezért számos településen kisebb-nagyobb tűzifahiány alakult ki. Ebben minden bizonnyal az is szerepet játszik, hogy a biomassza-erőművek színre lépésével az erdészetek hosszú távra kötötték le forrásaikat, s ezért egyre több helyütt már nem hazai, hanem Erdélyből, Szlovákiából származó fát kínálnak a Tüzép-telepeken. Nem számíthatnak olcsó árakra azok sem, akik nem fával, hanem szénnel szeretnék fűteni lakásukat. Jó minőségű szenet sehol nem árusítanak mázsánként 2000 forint alatt, mi legalábbis nem találtunk ilyen telepet. A kazánba való szén ára akár a 2800 forintot is elérheti, a hagyományos kályhákba leginkább keresett német brikettből pedig 4000 forintot is elkérhetnek egy mázsáért.
Az árak mellett természetesen az a fő kérdés, hogy a különböző fűtési módozatok mennyibe kerülnek egymáshoz képest. Egy tavalyi árak alapján készülő számítással rendelkezünk, mely kiindulási pontként talán ma is megfelelő. Eszerint míg földgázból 7,21 forintért állíthatunk elő egy kilowattórányi energiát, bükkfakockát égetve ugyanezért csak 4,38 forintot kell fizetnünk. Ennek nyolcszorosát fizetik a fűtésért a nappali áramot használók, az árak sorrendjében ezt követi az olaj és a propán-bután.