Besztercebánya, Fő tér

Az egyik legszebb tér a Kárpát-medencében, de állná a versenyt közép-európai szinten is. Igazi felföldi városközpont. Büszke tornyokkal, patinás épületekkel. Az Alsó utcából (ott választották meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet 1620-ban királynak az ország rendjei) kissé kapaszkodni kell fölfelé. Föntről viszont, az Óratoronytól kényelmesen lehet lefelé ereszkedni. A város eme fő tengelyén olyan nevezetes épületek találhatók, mint Mátyás király késő gótikus háza az uralkodó 1479-ből származó címerével, a pretóriumnak is hívott régi városháza (ma itt van az Állami Galéria), a lodzsás Beniczky-palota, a reneszánsz Thurzó-ház, melyben a Közép-szlovákiai Múzeum kapott helyet. Üzletek, kávéházak, vendéglők csalogatják az erre járó vendéget. Tisztaságot és rendet tapasztal itt az ember, és ha budapesti, irigykedik kissé. Az elmúlt évtized alatt Szlovákia kisebb és nagyobb városai külcsín tekintetében jócskán előreléptek.
Történelmi hagyományai okán Besztercebánya kétségkívül érdemes arra a szerepre, amelyet napokkal ezelőtt Magyarország és Szlovákia köztársasági elnöke szánt neki, hogy itt kezdjenek párbeszédet szlovák és magyar fiatalok a közös történelemről. Hiszen ennek a városnak a falai sokat tudnának erről mesélni. Tudjuk, hogy számos ponton eltér egymástól a múlt magyar és szlovák értelmezése. Érdemes volna legalább egymás mellé tenni a magyarázatokat. Az egykori bányavárost alapító németekről pedig hajlamosak vagyunk együtt megfeledkezni. Kíváncsi volnék, van-e ma szlovák lakója, aki tudja, hogy itt született az egyik aradi vértanú (Lahner György tábornok), de úgy gondolom, az oda látogató magyarországi utazók többségének fogalma sincs arról, milyen jelentős szerepet játszott a szlovák nemzeti mozgalomban az 1860-as években Stefan Moyses püspök. Nem tudom, a város turistaforgalmának hány százaléka magyarországi. Az idegenforgalmi kiadványok, brosúrák, tájékoztató füzetek között fehér hollónak számítanak a magyar nyelvűek. Ám arról se feledkezzünk meg, hogy tavaly, amikor Besztercebánya városi privilégiumainak 750. évfordulóját ünnepelte, a hazai tömegtájékoztatás nem törődött vele sokat.