Betegadó

Most már a napnál is világosabb: a legutóbbi országgyűlési választásokon hat és fél százalékot szerzett Szabad Demokraták Szövetsége konokul és könyörtelenül átveri nagyobbik koalíciós partnerén az egészségüggyel kapcsolatos elképzeléseit. Ez még akár jó hír is lehetne (végre egy párt, amely betartja választási ígéreteit), ha nem tudnánk, hogy a választópolgárok döntő többsége nem erre szavazott, hiszen mind az MSZP, mind a konzervatív oldal programja egészen másként akarta megreformálni az egészségügyet. Ráadásul volt egy népszavazás azon a gyászos emlékű december ötödikén, ahol azért eléggé meggyőzően győzött a nem a kórház-privatizáció kapcsán – igaz, akkor nem mentek el elegen voksolni.
A liberálisok tehát könyörtelenül bevezetik a betegadót – immár bizonyos, hogy fizethetünk háromszáz vagy hatszáz forintos vizitdíjat, az „indokolatlan” sürgősségi ellátás ezerbe kerül, napidíjas lesz a kórházi ellátás, szóval egy súlyosabb torokgyulladás több ezer forintunkba kerül majd patikalátogatás nélkül is, miközben még nem is beszéltünk a folyamatosan emelkedő gyógyszerárakról. Nagy kár, hogy a harcos liberálisok nem voltak ennyire határozottak egy másik ígéretük, az adócsökkentés területén
– valamiért csak azokkal a programpontokkal ilyen következetesek, amelyekkel pénzt vonnak el a polgárok zsebéből.
Tegnap óta azt is tudjuk, hogy az eddigi intézkedések csak az első lépést jelentették. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök sajtótájékoztatón kifejtette: „második lépésként az egészségügy intézményrendszerének strukturális korszerűsítése, majd pedig harmadik lépésként a biztosítási rendszer átalakítása a feladat.” Ha lenne magyar hangja a liberális pártelnöknek, minden bizonnyal így tolmácsolná a mondanivalót: második lépésben eladjuk a kórházakat, harmadikban pedig bevezetjük a magánbiztosítókat. Akaratban most sincs hiány: „neki kell feszülni a következő, második szakasznak”, hogy a változások már 2008-tól életbe léphessenek – mondta Kuncze, miközben minisztere, Molnár Lajos boldogan tercelt a háttérben. El ne felejtsem, természetesen lesz patikaliberalizáció is, így könnyen megeshet, hogy honfitársaink pár hónap múlva Tesco gazdaságos gyógyszerrel veszik fel a harcot az influenza ellen– már ha marad pénzük egyáltalán a pirulára.
A kormány másik liberális éke, Kóka miniszter is kellemes, gondtalan őszt ígért az idősöknek: szerinte októberben döntenek a tömegközlekedési kedvezmények rendszerének átalakításáról, és a tárcavezető nem szeretné, ha a nyugdíjasok jegy nélkül vehetnék igénybe a tömegközlekedési eszközöket.
Nem csoda, hogy szinte minden társadalmi csoport tüntetni készül a kormány ellen, a szakmai és érdekvédelmi szervezetek pedig nem győzik kifejezni szakmailag megalapozott ellenvéleményüket. A Magyar Gyógyszerészkamara válságbizottsága tegnap megállapította, hogy a kormány a gyógyszerészek szakmai érveinek figyelmen kívül hagyásával, érdemi egyeztetés nélkül döntött, ennek következtében vidéken bezárhatnak a kis patikák, reális a gyógyszerek megdrágulásának esélye, és megnő a hamis orvosságok forgalomba hozatalának kockázata.
A karaván azért halad tovább: öt napja 6700 háziorvos kénytelen nyilvántartást vezeti arról, ki kereste fel és milyen betegséggel. Pár hónap, és valaki pontosan tudni fogja minden egyes magyar biztosítottról, hogy kinek van aranyere, hányszor szokott influenzás lenni, és hogy áll a koleszterinje. A Nagy Testvér figyel, de azt nem tudni, az adatokat majd mire használják. Csak az a biztos, hogy a számlát mi fogjuk fizetni.