Címeket árul az adatfeldolgozó

Reklámot tartalmazó levelet kapott a központi nyilvántartó hivataltól egyik olvasónk. A hivatal vezető munkatársa szerint törvényi felhatalmazás alapján bocsátják az állampolgárok adatait megrendelőik rendelkezésére, és ha olvasónk nem kér több ilyen levelet, letilthatja a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjénél.

Olvasónk meglepetéssel tapasztalta, hogy állami fejléces papíron a következő szövegű levelet kapta: „Tisztelt asszonyom/ uram! Az X. Y. Kft. értesíteni kívánja Önt 2006. szeptemberében tartandó megnyitójáról, új szolgáltatásairól, akcióiról.” A feladó a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal, amely időközben, a kormány átalakítása óta ugyan nem a Belügyminisztériumhoz tartozik, hiszen ilyen nevű minisztérium már nincs, de a központi nyilvántartó hivatal ettől függetlenül létezik. Olvasónk azzal a kérdéssel továbbította nekünk a levelet, miként lehetséges, hogy az állami adatkezelő üzleti célokra használja az állampolgárok adatait.
Kérdésével megkerestük az illetékes hatóságot. A hivatal törvényi felhatalmazással bocsátja megrendelői rendelkezésére az általa kezelt adatok egy részét – mondta kérdésünkre Szalay László, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal helyettes vezetője. Állampolgárok és cégek több célból is vásárolhatnak adatokat. Az idézett levél az úgynevezett kapcsolatfelvételi eljárás keretében született. Ilyenkor a hivatal a gépjármű-nyilvántartás alapján értesít ki egyes kiválasztott tulajdonosokat, közli velük, hogy a megrendelő cég milyen szolgáltatást kínál, majd a címzettre bízza, hogy felveszi-e a kapcsolatot a hirdetővel vagy nem, de arra is mód van, hogy az állampolgár a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjénél letiltsa adatainak üzleti célú felhasználását.
A kapcsolatfelvételi eljárás során – vagyis amikor a hirdető nem kapja meg a kiértesített állampolgárok személyes adatait – a megrendelő 120 forintot fizet értesítésenként. De arra is mód van, hogy – például a politikai pártok – megvásárolják egyes állampolgárok személyes adatait, ekkor 470 forintot kell fizetniük címenként. A parkolási társaságok is a hivataltól vásárolják meg – rendszám alapján – a tilosban parkoló gépkocsik tulajdonosainak személyes adatait. A központi nyilvántartásban szereplő személyes adatok áruba bocsátását törvény teszi lehetővé, és ez szabályozza azt is, hogy az adatok kezelése megfeleljen az adatvédelmi törvényben foglaltaknak – mondta Szalay László. A hivatal célja nem üzleti tevékenység, hanem az adatbázis létrehozása, fenntartása, a kezelése során felmerülő költségek egy részének fedezése saját bevételekkel. A hivatal által a kapcsolatfelvételi eljárásban szerzett bevétel évente mintegy tízmillió forintra tehető.