Egyre több problémás lakáshitel

Évente mintegy kétezer ingatlant árvereznek el hazánkban. Java részük bajba került cégeké, ám bőséggel akad magánszemély tulajdonában lévő lakás is. Az utóbbi öt évben több mint tízezer lakást árvereztek el, ebből számítások szerint mintegy ezerötszáz lehet a bedőlt kedvezményes lakáskölcsönök nyomán kalapács alá került otthon. Az elmúlt öt évben a tavalyi év végéig összesen 358 ezer támogatott lakáshitel-szerződést kötöttek.

Évente mintegy kétezer lakást árvereznek el hazánkban, az okok igen sokrétűek – tájékoztatta lapunkat Zoltán Levente, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara elnökségi titkára. Mint mondta, az árverések száma lényegében három éve változatlan, a licitekből befolyó öszszeg viszont évente csaknem ötmilliárd forinttal nő. Tavaly 2548 lakást árvereztek el, az ebből befolyó összeg pedig elérte a 45 milliárd forintot. Ez mintegy ötszáz lakással és ötmilliárddal több az előző évhez képest. Egy évvel korábban, vagyis 2003-ban a kamara adatai szerint 35,1 milliárd forintot szedtek be a hitelezők. Zoltán Levente tapasztalatai szerint a lakásárverések egynegyede lehet a támogatott lakáshitellel kapcsolatos, vagyis tavaly mintegy nyolcszáz támogatott lakáshitel dőlt be.
A leggyakrabban a cégek ingatlanjai kerülnek kalapács alá a közüzemi számlatartozások miatt. A kamara tájékoztatása szerint magánemberek esetében is gyakorta árvereznek a kifizetetlen villany-, gáz- és más rezsiszámlák következtében, de magas az illetéktartozások miatt elindított végrehajtások száma is. Mint megtudtuk, a pénzintézetek kevésbé élnek e lehetőséggel, mert a lakások elárverezése egyáltalán nem szolgálja érdeküket, így sokkal inkább hajlanak a megegyezésre. Mindazonáltal a bankok tűréshatára is véges, általában két-három hónapig terjed, ennyi időt adnak az ügyfeleknek arra, hogy kiegyenlítsék vagy átütemezzék tartozásaikat. Az öszszes lakásliciten belül viszonylag alacsony a már végrehajtási fázisba jutott kedvezményes lakáshitel-szerződések száma. Amennyiben a végrehajtói kamara adatait veszszük alapul, kiderül, hogy az előző öt évben több mint tízezer lakást vertek dobra. A szakértők szerint ennek maximum hat-tíz százaléka lehet a „bedőlt” kedvezményes lakáskölcsönök miatt elárverezett lakások aránya. Vagyis a nem fizetett kedvezményes lakáshitelek kapcsán elindított végrehajtások száma az utóbbi öt évben megközelíthette az ezerötszázat. Az átlagosan felvett hitelek nagyságát figyelembe véve ez azt jelenti, hogy mintegy 6,5 milliárd forint azoknak a lakáshiteleknek az értéke, amelyeket nem tudtak visszafizetni.
Mivel az elmúlt években jelentősen nőtt a hitelfelvevők száma, Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Kft. ügyvezetője természetesnek nevezte, hogy ezzel egy időben valamelyest emelkedett a bedőlt lakáshitelek száma. Ugyanakkor – tette hozzá – nyilvánvaló, hogy a lakáshitelek a bankok szempontjából sokkal jobbak és biztonságosabbak, mint akár a céges vagy a személyi fogyasztási hitelek, az emberek ugyanis megalapozottabban döntenek, ha lakás céljára adósodnak el. Szerinte riasztó adat az lenne, ha több tízezer bedőlt kedvezményes lakáshitelről beszélnénk. Mint mondta, ez is az bizonyítja, hogy míg a támogatás érezhető volt, a támogatott lakáshitelrendszer jól működött. Véleménye szerint a kormányzati intézkedések miatt drasztikusan fog csökkenni az egyébként is egyre jobban háttérbe szoruló, államilag támogatott lakáshitel-szerződések száma. A DEM Információs és Gazdaságkutató adatai szerint az elmúlt öt évben 2000-től 2005 végéig összesen 358 ezer támogatott lakáshitel-szerződést kötöttek a bankok, több mint 1708 milliárd forintnyi értékben. Ebből új lakás vásárlására és építésére 760 milliárd forintot, használt lakás vásárlására pedig 948,6 milliárd forintot vettek fel.