Forradalom napról napra

Kalandos körülmények között, több évtizedes hányódás után kerültek elő Komjáthy István író, szerkesztő kéziratban maradt feljegyzései az 1956-os forradalomról. A szabadságharc eseményeiről, majd a forradalom leverését követő napokról sebtében, sokszor irodalmi igénnyel, a későbbi tisztázás reményében papírra vetett sorok arról tanúskodnak, hogy a szerző a budapesti harcok számos helyszínén jelen volt, részt vett a Magyar Írószövetség forradalmi tevékenységében, és jelentékeny külpolitikai kontextusba helyezve értékelte folyamatosan a napi történéseket. A megsárgult kézirat a forradalom elfojtása után eltűnt. Komjáthy István írószövetségi szereplésének köszönhetően évekig nem kaphatott állást, szilenciumra került. Az író belebetegedett meghurcolásába, másfél évig feküdt megbénulva, s csak 1963-ban bekövetkezett halála előtt közölte lányával, hogy naplóját korábban már elrejtette a Magyar Országos Levéltár egyik dossziéjában, amelyet soha senki nem fog megtalálni. A család évekig hiába kutatta az 1956-os memoárt, míg tavaly az író lakásának egyik elfeledett zugából váratlanul elő nem kerültek a most közlendő lapok. Egyelőre nem tudni, a levéltárban elrejtett anyag azonos-e ezekkel a feljegyzésekkel, vagy ott a már tisztázott, irodalmi formába öntött változat lappang. Az irodalomtörténetben méltatlanul kevés szó esik Komjáthy Istvánról, pedig nevéhez fűződik többek között a legalább tucatnyi kiadást megért Mondák könyve, a mondák alapján készült Botond című történelmi elbeszélésgyűjtemény, valamint számtalan kitűnő klasszikus és kortárs szerző ifjúsági műveinek gondozása, kiadása az Ifjúsági Könyvkiadónál. A csallóközi származású, Karácsony Sándor tanítványi köréhez csatlakozó, annak pedagógiai módszereit alkalmazó és a nemzeti tehetséggondozás területén tovább gondoló alkotó 1956 októberében kísérletet tett Benedek Elek és Pósa Lajos XIX. század végén indult ifjúsági lapjának, Az Én Újságomnak a felélesztésére is – a vállalkozás egyetlen számot ért meg a forradalom leverése miatt. Komjáthy István 1956-os memoárjával ritka kortörténeti dokumentum kerül most hétről hétre az olvasók elé.