Forradalom napról napra

Kalandos körülmények között, több évtizedes hányódás után kerültek elő Komjáthy István író, szerkesztő kéziratban maradt feljegyzései az 1956-os forradalomról. A szabadságharc eseményeiről, majd a forradalom leverését követő napokról sebtében, sokszor irodalmi igénnyel, a későbbi tisztázás reményében papírra vetett sorok arról tanúskodnak, hogy a szerző a budapesti harcok számos helyszínén jelen volt, részt vett a Magyar Írószövetség forradalmi tevékenységében, és jelentékeny külpolitikai kontextusba helyezve értékelte folyamatosan a napi történéseket. A megsárgult kézirat a forradalom elfojtása után eltűnt. Komjáthy István írószövetségi szereplésének köszönhetően évekig nem kaphatott állást, szilenciumra került. Az író belebetegedett meghurcolásába, másfél évig feküdt megbénulva, s csak 1963-ban bekövetkezett halála előtt közölte lányával, hogy naplóját korábban már elrejtette a Magyar Országos Levéltár egyik dossziéjában, amelyet soha senki nem fog megtalálni. A család évekig hiába kutatta az 1956-os memoárt, míg tavaly az író lakásának egyik elfeledett zugából váratlanul elő nem kerültek a most közlendő lapok. Egyelőre nem tudni, a levéltárban elrejtett anyag azonos-e ezekkel a feljegyzésekkel, vagy ott a már tisztázott, irodalmi formába öntött változat lappang. Az irodalomtörténetben méltatlanul kevés szó esik Komjáthy Istvánról, pedig nevéhez fűződik többek között a legalább tucatnyi kiadást megért Mondák könyve, a mondák alapján készült Botond című történelmi elbeszélésgyűjtemény, valamint számtalan kitűnő klasszikus és kortárs szerző ifjúsági műveinek gondozása, kiadása az Ifjúsági Könyvkiadónál. A csallóközi származású, Karácsony Sándor tanítványi köréhez csatlakozó, annak pedagógiai módszereit alkalmazó és a nemzeti tehetséggondozás területén tovább gondoló alkotó 1956 októberében kísérletet tett Benedek Elek és Pósa Lajos XIX. század végén indult ifjúsági lapjának, Az Én Újságomnak a felélesztésére is – a vállalkozás egyetlen számot ért meg a forradalom leverése miatt. Komjáthy István 1956-os memoárjával ritka kortörténeti dokumentum kerül most hétről hétre az olvasók elé.

Október 23., kedd
Reggel írom még a Hortobágyot. Hangyák csatája. Nyugtalanság napok óta. Délelőtt tárgyalás. Pisti telefonon: az írószövetség elől csoport indul, tüntetés. A rádió mondta be. Elnökségi ülés. Fél 3. A menet: Tamási, Képes, Keszthelyi: kokárda, Erdős: Képes térdig érő kokárdával jár, gúnyos megjegyzés. Bem-szobor. Este. Fáklyák. A rádió előtt. Törökbálint. Szabad Nép. Tóbiás Áron. Könyvek. Éjjel 3 óra. Itthon. Géppuskatűz.

Okt. 24., szerda
Reggel, nagy fegyverzörej. A körtéren áll a tankcsata. Tankok után a Szabadság hídon át. Kálvin tér, csata. Ég a Nemzeti Múzeum, orosz tank lövedéke gyújtotta fel. Halottak a kapuk alatt. Puskás meghalt. Elterjed. Maléter. Kilián.

Okt. 25., csütörtök
Nyugati képe. Rákóczi úti izgalom. Ávósok keresése. Autóbusz-barikád. Astoria előtt az orosz tankok lefoglalása. Halottak a Rákóczin. Telefonálni akarok Csepelre. Ávós lövöldöz a Vas utcából. Ávós teherautón jön, beszaladunk az Ady mozi mögé. Vita a Madách téren az oroszokról. Két munkás. A tankok elindulnak a Parlament felé. Vérengzés a Parlament előtt. Kimentem. Autón vissza. A sofőr leráz bennünket. A Madách tér sarkán találkozunk. Kiadóban vita Gál Alberttel. Kenyérért sorállás. Kint. Gerőt leváltották – Kádár. – Tűzzétek ki a nemzeti zászlót! – Megszűnt a statárium. – Rádió, felhívás: Tegyétek le a fegyvert! – Drukk, hogy kitartsanak! Festők. Hír: itt van Hruscsov. Rádióhírt kaptak a tankok. A HM körül tankgyülekező.
Délután 1 óra. Nagy tömeg a New York előtt. Egy fiatalember a Magyar Nemzet ablakából a 16 pont megvalósítását követelte.
1.) Ruszkik haza 2.) Amnesztia 3.) Rádiót.
A tömeg éljenzett. Éljen. Himnuszt és a Szózatot elénekeltük. Ledobták a vörös csillagot az Athenaeumról, és elégették az út közepén. Egy orosz tank jött. Nemzeti zászlóval mentek a fiúk. Belövés a trafik fölé. Kapuból nézte a tömeg. Százévesben ebéd. (Egyedül itt adtak, sült hús, mákos tészta.) Gál: fasiszták. – Ávósok lőttek először stb. Kenyér nem volt.

Okt. 26., péntek
Rózsák tere felé mentünk. Toronyban ávósok. Magyar Színház mögött. Izabella utcában álltunk. Füst jött a Híradó felől. Egy tűzoltót, aki épp a vízcsapot nyitotta, lelőttek a ruszkik. Az Angol s a Róna utcát ostromolták a ruszki tankok. Baross téren a Kerepesi–Fiumei út le volt zárva tankokkal. Angol utcai gyárban csel: nézzétek, nincs itt fegyver, lőszer, csak gatyát mutogattak, a fiúk odamentek, s lelőtték őket.
Kádár: nagy beszéde. „Hazudik a rádió.”
Befelé a Thökölyn csoportok támadják a lőszergyárat (Angol u.). Pécsiek meg kecskemétiek jöttek be! Ávósokat keresnek. Keleti felé nem lehet menni. Aknák. Megkerülni a várost. A hidak le vannak zárva. Egyenként szállingózó felkelők a Nyugati felé. – Fekete zászlók lobognak künn. Találgatjuk, miért. Halott van a házban? Nem a Szabad Európa Rádió hívta fel rá a lakosságot? Kossuth rádióban 1 előtt 10 perccel magyar himnusz.

Okt. 27., szombat
Írószövetségben, Molnár Zoltán telefonál. Vita Tardossal. Máriássy Judit. Egy fiatalember, Krassó Miklós, aki Lukács Györggyel beszélt éjjel, s bement a Kiliánba, ahol falhoz állították. Déryvel beszél Tardos Nagy Imre-beszéd szövegéről. Várjuk a rádióban a tűzszüneti felhívást. Át a ligeten. Sztálin-szobor, csizmák. Amerikai leveri; mutatta a V betűt. Emberek a szobron. Falevelekben gázolunk a Gorkij fasoron. Tankok a szövetség körül. Még lövöldözés van a Rákóczin. Új kormány: Nagy I. min. elnök. Régi emberek. Eső, kenyérért, közben mondja a rádió a kormány tagjait. Bizalmatlanság. – Janza felhívása a felkelők letörésére, Károlyi-kert. Csepellel telefonon beszéltem. Félreértés.
Csupa kommunista a kormányban. Megérkezett az ukrán hadosztály.

Okt. 28., vasárnap
Esik az eső, lucskos minden. Ménesi Mártika sírja a Kálvin tér mögött. Az éjszaka nagy zajgás. A ruszkik kimentek Pestről. (A Baross térig mentem. Felkelők jöttek fegyverrel. Szabad Népben Horváth Márton.) Biztonsági tanács este. Nagy beszéde a kormánynyilatkozatról. Himnusz. „A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna.”
Okt. 29., hétfő
8 óra, Boráros tér képe. Dánosék. Kilián-laktanya. Halott ruszkik. Ágyúk. Katonák kezén a Szabad Nép. Kiadó előtt őrség. Leverik a Szabad Nép-feliratot. Igazoltatás. Somogyiné. Visszafordultunk. A felkelők már a Nemzetiig retirálnak. De. 10 óra. Egy teherautón fegyveresek jönnek. Csata a Szabad Népért. A sörszanatóriumban várjuk ki a végét. Szónok a Nemzetinél: Mindszentyt kéri. Mészáros Ági: ameddig a szovjet csapatok Pesten vannak, ne szóljon. Kuczka. Nemzetőrség.
Plakátok: Fekete tussal. Nagy Imrov, stb.
A nemzetőrség szervezése. Egyetemisták karszalaggal. Ellenérzés.
A magyar értelmiség felhívása. Követelések.
Győri rádió felhívása: 1. szovjet csapatok kivonása, 2. többpártrendszer, 3. Kossuth adót vegyék át a magyar írók.
ÁVH megszüntetése. Lapok Kossuth-címerrel.
Tildy gyászos beszéde vasárnap este.
Egyetemi diákbizottság felhívása.
Rádió este ismételgette: VIII. kerületben megtörténik a szovjet csapatok felváltása.
Hazudik a Népszava, nem kell senkinek.
Várja nagy tömeg a lapokat a New York előtt: Sztrájkfelhívás.
Izrael támadása.
Átadni a rádiót!
Guttman áruház tetejéről ávósok lövöldöztek.
Leverik a Lenin körút feliratot.

Okt. 30., kedd
Hannáéknál: Sarokház, a Mester u. lepedőt kiteszik. Felkelők bent. Befészkelték magukat. Az egyik tartotta magát, fejbe verték. 9 gyerek meghalt.
Vettünk kókuszdiót. (Minden zárva.) Bakáts utcán mentünk. Krumplit osztották. Bakáts téri templom belőve. Kálvin téren. Rádió elé mentünk. Teleluggatva. Kossuth L. u. égettek Horizontot, felálltam az Astoria-ablakba. Sztálin-, Rákosi-kép. Verték le az üveget. Hárs László, Kajetán. Sír az Apponyi téren. Százéves. Váci utca. Égett a Haris.
Égetik Marx, Lenin könyveit. Keresik az ávósokat.
Für nevű párttitkárral beszéltem: Nagy Imre beszédéről és a tűzszünetről (Komjáthy – A szerk.). Lacinak már azt adták át, hogy jön Nagy Imre Csepelre.
Beszélgetés a vállalatban Gergellyel, Rónaszegivel a forradalmi bizottságról. Az első lapok. Igazság. Tele röpcédulával a kirakatok Nagy Imre ellen. Hétfőn agitáció a Hétfői Újság ellen a vezércikke miatt. Nagy támogatása. Én is ellenérzéssel olvastam. Nagy lekésett, mindig utánakullog egy nappal az eseményeknek. Egyetemi Ifjúság lapja is Nagy mellett. Sztrájk indul: bányák, gyárak a szovjet megszállás miatt. Zsukov nyilatkozott: elég szovjet tank van Magyarországon, hogy elnyomja a felkelést: „nem jönnek újabb szovjet egységek”. Ütik-verik a Sztálin-szobrot az Akácfa utcában. Több üzleten: „Így raboltuk ki!” – A Függetlenségben új program. Semlegesség.
Madárijesztő a Baross utca sarka körül. Egyik kezében Szabad Nép, másikban zacskó szalicil. Szemüveg rajta, oldalán rohamsisak. – Tépik egymás kezéből az emberek az újságot. Még osztogatják.
Függetlenség: nem ismerjük el a jelenlegi kormányt! Nem termelünk addig, amíg nem megy ki az orosz! Festés: Ruszkik, haza!
Dudás felhívása, a Nemzeti Bizottság. Csüt. Kongresszusi Sportcsarnokban.
Nagy nyilatkozata, koalíciós kormány alakul. Nagy tárgyalni akar a szovjet kormánnyal.
Megszűnt a beszolgáltatás.
Magyar Honvéd.
Kedden akasztás a Köztársaság téren.
Péntek. Gortvai. Robbantották az aluljárót.
Ez az a nap, amikor a vállalatkapuban találkozunk.

Okt. 31., szerda
„Magyar Függetlenség” Benjámin.
Reggel 6 óra. Az Én Újságom terve. Megírom a vezércikket. Reggel 8 óra, vállalatban Erdődi. Lemegyünk a nyomdába. Forradalmi Bizottság ülése. Sallay és Rónaszegi vállalják a cikket. Közben megválasztják a forr. bizottságot. Szántó T. tervet csinál, átvisszük az anyagot. Megígérik, hogy du. fél 3-ra korrektúra. Ebéd az írószövetségben. Vázsonyi E., hírek a szovjet csapat(ok) mozdulatairól. Gergellyel a nyomdában. Egyezség, hogy másnap terjesztjük.
TASZSZ a szovjet csapatok kivonásáról.
Mindszenty Pestre jön.
Maléter a honv. miniszter.
Parlament előtt tüntetés: Nagy bejelenti: felmondja a Varsói Szerződést. – Parasztpárt.
Kovács: Majd az írószövetség érd. Akasztás az Aradi sarkon.
Könyvek.

Nov. 1., csütörtök
Reggel a nyomdában. Az első példányok az utcán. Gergely M. – Rádiófelvétel. Dudáséknál. – Magyar Nemzetben – Igazságnál. – A kiadó felhívása. – Írószövetségben Máté György: László Gyula véleménye: korai volt.
Kovács Béla: Semleges Magyarországot!
Kis Újság indulása, fontos politikai öszszefoglaló benne.
Népszava.
Francia bombázások Egyiptom ellen.
Mindszenty első beszéde. Ravasz L. beszél… a Mondák könyvéből.

Nov. 2., péntek
Az új szám tervezése – írószövetségi forradalmi bizottság megválasztása. – Irodalmi Újság, Új Magyarország.
Semlegesség. – Maléter felhívása: felvenni a munkát.
Eső, képzőműv. Gortvai veszekedés. Piros fürdősapka.
Szabad Kossuth rádió.

Nov. 3., szombat
Megindul az autóbusz-forgalom. 15-ös végig megy. Takarítják a romokat. Kiliánnál. Hangszórós rádió.
Új magyar kormány. Tanácskozás a vegyes biz.
Biz. Tanács.
Tamásit hívják a Parlamentbe. Vegye át a rádiót.
Megszűnik a kötelező orosznyelv-oktatás.
Elöljáróság tanács helyett.
Mindszenty újra.
Maléter tárgyal az oroszokkal.

Nov. 4., vasárnap
Hajnalban rettenetes ágyúdörgésre ébredtem. Szinte rázta-reszkettette az ablakokat. Reggel 5 óra lehetett, amikor bekapcsoltam a rádiót. Nagy Imre drámai felhívása. Utána Himnusz, Szózat. Aztán az írók felhívása. Megismertem Háy Gyula hangját. Bizakodtam, hogy a hadsereg ellenáll, s talán napokig tartja magát Pest. Künn még szürke az ég. Alig látni. Lassan virrad. Az íróasztalra az ablak elé könyvekből barikádot emelek golyófogónak. Az ágyúzás egyre erősödik. Egy zárt egység, motoros alakulat szalad végig a ház előtt. Kinyitjuk az ablakot. A szürkületben nem látjuk, kik. Vajon magyarok? Nincs zászló az autókon. Oroszok! Oroszok! Tehát mindennek vége. A rádióban géppisztolykattogás, aztán minden elhallgat. – Este rádió mellett.
Szép napos reggel.
Orosz tank belövi az írószövetség ablakát.
Folytatjuk