Franciaország fiatal elnökre vár

Franciaországban rövidesen az urnákhoz szólítják a szocialista párt tagjait, hogy eldöntsék, kit indítsanak a tavaszi elnökválasztáson. Jelentkezőből nincs hiány, ám a franciák a jelek szerint ráuntak a baloldal nagy öregjeire. A szocialisták új generációját képviselő, éppen ezért sokat támadott Ségolene Royal Párizsban találkozott közép-európai újságírókkal.

Jack Lang, a francia szocialisták egykori minisztere igencsak népszerű a művészvilágban, ez pedig a pezsgő párizsi kulturális életet ismerve korántsem elhanyagolható tény. A néhai Mitterrand elnök bizalmasa, akit egy ideig a baloldal legesélyesebb elnökaspiránsának tartottak, idejében felismerte, hogy a választók számára a személyes szimpátia, a dinamizmus és a határozottság sokkal fontosabb, mint a politikusi pályán hosszú évek alatt gyűjtött tapasztalat. Igazi ellenfelének éppen ezért már két évvel ezelőtt a jelenlegi belügyminisztert, Nicolas Sarkozyt nevezte meg.
A generációváltás igénye azonban a szocialistákat is elérte. A nagy öregeket, Laurent Fabiust, Lionel Jospint vagy akár a közép-európai újságírókat a saját lakásában vendégül látó Jack Langot a jelek szerint a média teljesen elfelejtette, ezzel szemben a szocialisták üdvöskéjéből, Ségolene Royalból valóságos sztárt csinált. Igaz, a szenegáli születésű, fiatalos megjelenésű és elegáns asszony kintjártunkkor sem osztotta meg velünk pontos programját, inkább csak részleteket szivárogtatott ki abból. Talán attól tart, riválisai eloroznák előle a jó gondolatokat. E félelmében pedig csak megerősíthették a javuló humorérzékű Sarkozy szavai, aki a minap azt mondta, Ségolene Royal akár még jobboldali elnöknek is megfelelne. Hiába, a politikus aszszony egy sor jobboldali kérdésre csapott le, így például a mind fontosabbá váló biztonságra.
A háttérben persze korántsem ennyire vidám a hangulat, sokakat érdekel például, hogy a népszerű Ségolene Royal miként tisztázza egyre inkább megmutatkozó nézeteltéréseit a szocialista párt főtitkárával. Nem a baloldal jövője iránti aggodalom hajtja persze a kíváncsiskodókat, sokkal inkább az, hogy a rivális Francois Hollande Madamme Royal élettársa és négy gyermekének édesapja. A szocialista berkekben megmutatkozó feszültséget mi sem mutatja jobban, mint Laurent Fabius azon gúnyos kérdése, hogy „ki fog vigyázni a gyerekekre”, ha anyukájuk elnök lesz.
Ha ma rendeznék a választásokat, Royalnak és Sarkozynek a felmérések szerint körülbelül egyenlő esélye lenne a győzelemre. Az első fordulóig azonban 2007. április 27-ig kell várni, majd rá egy héttel következik kettejük igazi összecsapása.