Fütty kíséri az MSZP kampányát

A második Gyurcsány-kormány elmúlt időszakban hozott intézkedései gyakorlatilag hiszterizálták a közvéleményt. A miniszterelnök az MSZP-vel az őszi önkormányzati választásra készül, kampánykörútjának állomásai a politikájával szembeni spontán ellentüntetések helyszínei.

Négy évvel ezelőtt a Medgyessy Péter miniszterelnök vezette MSZP–SZDSZ-kormány a közvélemény-kutatások által jelzett hatalmas előnnyel készülhetett az önkormányzati választásra, amelyet magabiztosan meg is nyert (a koalíció a voksok 48,6 százalékát, az ellenzéki pártok 32,9 százalékát kapták meg). A 2004 augusztusában lemondásra kényszerített volt kormányfő választási ígéreteit betartva tudta elfogadottságát növelni az első száz nap programjának megvalósításával. A pedagógusok, egészségügyben dolgozók és más közalkalmazottak béreinek ötvenszázalékos megemelése, illetve például a minimálbér adómentessé tétele azonban nem történhetett volna meg, ha az államháztartás tartalékai erre nem adnak lehetőséget.

„Ha akkora a baj, álljon elő a farbával… Ijesztgetni, kérem szépen, ahhoz nem kell politikusnak lenni, ahhoz elég előugrani egy sötét sarokból.” (Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök-jelöltek vitáján)

Magyarország gazdasági stabilitása azóta, köszönhetően részben Gyurcsány Ferenc több mint másfél éves kormányzásának, megroppant. A kritikus helyzettel Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter szerint a kabinet tagjai csak az országgyűlési választások éjszakáján szembesültek. Gyurcsány Ferenc a választási győzelem után, június 9-én letette miniszterelnöki hivatali esküjét, ezzel megalakult második kormánya. Ez alatt a rövid idő alatt programok sorát mutatta be a kormányfő (Új Magyarország, Új egyensúly, konvergenciaprogram, Nemzeti fejlesztési terv), amelyekben egy közös momentum mindenképpen fellelhető, hogy szöges ellentétben állnak választási ígéreteivel, az első száz lépés programjával. „Nem kell félni, nem fog fájni” – igyekezett megnyugtatni mindenkit a miniszterelnök, amikor ismertette az Új egyensúly nevet viselő dokumentum főbb intézkedéseit, ami Gyurcsány-csomagként vonult be a politikatörténetbe. Míg a kampányban 400 ezer új munkahely teremtését, a reálbérek 25 százalékos emelését, árstabilitást, ingyenes gyógyszereket, az egészség-ügyi készítmények árnövekedésének féken tartását, a 62 év felettieknek ingyenes utazás biztosítását és kiszámítható adócsökkentés végrehajtását vállalták, a parlamentben is elfogadtatott ötéves adócsökkentési program alapján, addig a Gyurcsány-csomag és az arra ráerősítő konvergenciaprogram mindezen ígéretek ellenkezőjével kecsegteti a választókat. Az MSZP a tavaszi kampánya során szélkakas-politikával vádolta a Fideszt és annak vezetőjét, a tények alapján kijelenthető: a miniszterelnökkel biztos, hogy nagyot fordult a világ.

„Olyan országot szeretnénk…, amelyben nem beszélnek adócsökkentésről, mert arról a politikusok szoktak beszélni. Amelyben teszik.” (Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök-jelöltek vitáján)

Drasztikus adóemelésekről határozott a kabinet az „igazságosabb közteherviselés” jegyében. Szeptember elsejétől 20 százalékra emelkedett az áfa középső, 15 százalékos kulcsa, a cigaretta jövedéki adója 5,7 százalékkal, a bor kivételével valamennyi szeszes italé hét százalékkal nőtt. E hónap elejétől húszszázalékos kamat- és árfolyamnyereség-adót vezettek be. Ugyancsak szeptembertől emelték meg a jelenlegi négyről hat százalékra az egyéni egészségbiztosítási járulék mértékét, amit januárban még egy százalékponttal, hét százalékra terveznek növelni. Szolidaritási adó néven a hatmillió forint feletti jövedelmeket a jelenlegi 36 százalékos mellett plusz négyszázalékos kulcs terheli, az elképzelések szerint 2008-tól ingatlanadót vezetnek be. Az ígéretekkel szemben novemberben nem szűnik meg a mai 1950 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás, és halasztják a 2007-re tervezett munkáltatói társadalombiztosítási járulékcsökkentést is. Az egyszerűsített vállalkozási adó kulcsa október 1-jétől 15-ről 25 százalékosra emelkedik.
Az intézkedések nyomán a hazai vállalkozások idén 80, jövőre 440 milliárd forinttal többet fizetnek be a büdzsébe a megemelt társasági adó, a magasabb járulékok nyomán. Becslések szerint a megszorítások hatására a 4 százalék körüli gazdasági növekedés jövőre 2 százalékra mérséklődik, visszaesnek a beruházások, és nőni fog az infláció, ami jövőre a kormány szerint 6,2 százalékos lesz. A lakosságnak augusztustól átlagosan harmincszázalékos gáz-, illetve 14 százalékos áramáremeléssel is meg kell küzdenie. A Gyurcsány Ferenc által megálmodott új Magyarországon 28 vasúti mellékvonalon megszüntetik a személyszállítást.

„Elnök úr, kérnék öntől valami szívességet most itt. Ezt a nagyon buta és igaztalan kampányt, hogy itt valaki gyógyszerfelírási díjat akar bevezetni, legyen olyan kedves, vonja vissza! … Nem akarhat igaztalan módon nyerni. Nem igaz vádakkal választást nyerni, az nem igaz országhoz vezet… Vonja vissza ezt a kampányt, mert ha nem teszi, akkor maga is az igaztalanság vádjába süllyed.” (Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök-jelöltek vitáján)

Molnár Lajos, az SZDSZ egészségügyi minisztere vezetésével fogtak bele az „egészségügyi reformba”. A fegyvergyártással is kacérkodó, kórházigazgatóból lett politikus bejelentette: január elsejétől 300 forint alkalmankénti vizitdíjat kell fizetniük a betegeknek a háziorvosnak és a szakorvosi ellátásért, valamint 300 forintot a kórházi ellátás minden egyes napja után. A kormány döntése szerint jövőre megszűnnek az ingyengyógyszerek, az eddig teljes mértékben támogatott gyógyszerekért 300 forintot kell majd fizetni. A kórházak működésében már most kritikus helyzet alakult ki: egy júliusi rendeletmódosítással októbertől csökkentett finanszírozást kapnak az intézmények, miközben az orvosok jelezték, nem hajlandók annyi ügyeletet vállalni, mint korábban, mert munkájukért nem kapják meg a törvényben járó juttatást.
A felsőoktatási reform első lépéseként az állami finanszírozású felsőoktatási képzéseken is bevezetik a tandíjat. 2007 szeptemberétől a pedagógusok kötelező óraszáma nőni fog, egy középiskolai tanárnak 2 órával kell majd többet tanítania ugyanannyi bérért. A kormány szerint legalább ötezer pedagógust kell elbocsátani az intézkedések miatt, az érdekvédők azonban úgy vélik, ennél lényegesen több, akár húszezer tanár munkája is feleslegessé válhat. Az államigazgatásban 12500 személytől válnak meg.