Gyurcsányra mutogat a nagyvilág

Vezető hírként kezeli az összes nagy hírügynökség és hírcsatorna a magyarországi eseményeket. A nyugati óriások megegyeznek abban, hogy a televízió elleni támadás a magyar miniszterelnök nyilvánosságra került beszéde miatt történt, amelyben bevallotta, hogy hazudott.

Hazánk legsötétebb éjszakájának nevezte Gyurcsány Ferenc az MTV székháza elleni támadás estéjét, adja hírül a BBC és a CNN. A brit hírcsatorna röviden összefoglalja a Gyurcsány-hangfelvétel történetét, amelyet követően az ellenzéki pártok a miniszterelnök lemondására szólítottak fel. „Hazudtunk reggel, és hazudtunk este – áll a trágárságokat is tartalmazó beszédben” – mutat rá a BBC. A brit adó emlékeztetett arra, hogy a szocialisták és koalíciós partnerük kiálltak a miniszterelnök mellett. Kiemelte, hogy a kormányfő a harcos éjszaka után közölte, „határozottan fel fog lépni minden további erőszakos tiltakozással szemben”. Gyurcsány a BBC szerint hozzátette, a rendőrséget arra utasította, hogy „minden eszközt vessen be a nyugalom helyreállítása érdekében”. A brit közszolgálati adó tudósításában beszámol a Kossuth téri békés tüntetésről, amelynek résztvevői átvonultak a televízió székháza elé.
A beszámolóban azt írják, a tiltakozók be akarták olvasni petíciójukat a tévében, majd amikor ezt megtagadták tőlük, megtámadták az épületet. A BBC szerint a tüntetők bejutottak az épületbe, s rövid időre megszakították a televízió adását. Az amerikai CNN azt írja, a felháborodási hullám vasárnap kezdődött, mikor a rádió leadta a Gyurcsány-beszédet. A világ egyik vezető hírtelevíziója ismerteti Sólyom László beszédét, amelyben a köztársasági elnök „morális válságként” írja le a jelenlegi helyzetet. A CNN megemlíti, hogy a tiltakozások ellenére a 2004 óta az országot vezető Gyurcsány nem hajlandó távozni a hatalomból.
Ezt a gondolatot emeli ki az AFP is. A francia hírügynökség megemlíti, hogy 150 ember sérült meg azon zavargások során, amelyek az ő beszéde miatt robbantak ki. A francia híróriás szerint a kommunizmus 1989-es bukása óta nem volt Budapesten a hétfőihez mérhető erőszakos tüntetés. Az AFP egyúttal megírja azt is, hogy október 1-jén esedékes a helyhatósági választás Magyarországon, s a közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki Fideszt jelenleg 34 százalék, a regnáló koalíciót viszont csak 23 százalék választaná.
A brit Reuters szerint a hangfelvétel mellett a megnövelt adók, az egészségügyi rendszerben fizetendő díjak, valamint a tandíj bevezetése is tiltakozásokat eredményezett. A hírügynökség viszonylag mélyrehatóan elemzi Magyarország gazdasági helyzetét. Elemzése szerint bár a kormányfő választás előtti ígéretei részben adócsökkentésről szóltak, ennek ellenére a győzelem óta 4,6 milliárd dollárnak megfelelő adó- és járuléknövelést eszközölt, amelyekkel az államháztartás hiányát kívánták csökkenteni. A Reuters cikkében leírja, hogy a külföldi befektetők aggódnak, hogy Gyurcsányt eltávolítják a hatalomból, vagy gazdasági terveinek megváltoztatását erőszakolják ki. A cikk szerint kedden kissé gyengült a forint, s egy Gyurcsány lemondásáról szóló álhír hatására tovább csökkent a magyar fizetőeszköz értéke, emellett elemzők további zavargásoktól tartanak. A Reuters megszólaltat egy dán szakértőt, aki valószínűsítette, hogy a kormány gazdasági tervezetének legalább egy részét fel kell függesztenie.
A nemzetközi hírügynökségek legnagyobb része egyébként magyar munkatársakkal dolgoztat, külföldiek csak elvétve találhatók a cikkek szerzőiként. A tévécsatornák hétfő este mind a Hír TV képeit vették át. Ez volt látható a CNN, a BBC két csatornája, a Sky News és a Reuters adásaiban is. Ez utóbbi mintegy ezer tévéadónak adja tovább a megszerzett felvételeket.