Hálaadási ünnep Esztergomban

Emlékezetes ünnepi szertartással adtak hálát keresztények ezrei a legfőbb magyar katolikus templomnak számító esztergomi bazilika 150 évvel ezelőtti fölszenteléséért. A szombati rendezvényen Erdő Péter prímás, esztergom–budapesti érsek megáldotta a hajdan a szovjet hadsereg által bitorolt nagyszeminárium mostanra felújított épületét is.

A százötven éves székesegyház annak az isteni gondviselésnek a jelképe, amely az élet, a kereszténység és a magyarság megújulását annyi pusztulás és viszontagság után is lehetővé tette – mondta Erdő Péter prímás, esztergom–budapesti érsek az esztergomi bazilika felszentelésének másfél száz éves évfordulóján bemutatott ünnepi szentmisén.
A zsúfolásig megtelt főszékesegyház kanonoki stallumának szabadon maradt padsoraiban Sólyom László köztársasági elnök mellett számos rangos közéleti személyiség foglalt helyet.
A történelem viharai következtében háromszáz éven keresztül nem misézhetett érsek a királyi város „szent hegyén”, a „magyar Sionon”. De „a remény nagy jeleként az 1848–49-es szabadságharc bukása után elcsüggedt magyarság számára” – amint Erdő Péter bíboros fogalmazott homíliájában – 1856-ban felszentelhették az új, grandiózus méretű és berendezésében is páratlan szépségű székesegyházat.
A szentmisén az érsekkel koncelebrált Juliusz Janusz apostoli nuncius, a püspöki kar sok tagja és többek között Orosch János pozsony–nagyszombati segédpüspök. (Kevéssé ismert: a hajdani esztergomi főegyházmegye 2500 települést, részben a mai Szlovákia területének kétharmadát fedte le.)
Ezután a résztvevők átvonultak a régi nagyszeminárium immár teljes pompájában álló klasszicista épülete elé. Utóbbi 53 esztendő után került egyházi használatba, miután hosszú ideig szovjet katonai kórház működött benne. A házban helyet kapott a Szent Adalbert Képzési és Konferenciaközpont is. A felszentelési szertartáson Burján László felvidéki esperes, aki 67 évvel ezelőtt itt készülhetett papi küldetésére, megemlékezett arról, hogy egy másik hivatást is kapott itt: elcsatolt területen szolgálni a magyarságot, egyben szeretetet sugározni a szlovák testvérek felé is – annak ellenére, hogy vannak, aki ma is hintik a gyűlölet magvait.

Gyurcsány távol maradt. Az esztergomi ünnepen jelen volt Sólyom László köztársasági elnök, Lenkovics Barnabás és Péterfalvi Attila ombudsmanok, Orbán Viktor exminiszterelnök, fideszes pártelnök, Semjén Zsolt, a Keresztény Demokrata Néppárt elnöke, Meggyes Tamás esztergomi polgármester, továbbá özvegy Antall Józsefné és Mádl Dalma. Gyurcsány Ferenc kormányfő nem tartotta fontosnak megjelenni az ország vallási többségének e történelmi rendezvényén. Danks Emese kormányszóvivő a Magyar Nemzet érdeklődésére azt felelte: „A miniszterelnök abszolút fontosnak tartotta ezt az eseményt, de más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni.”