Kell egy Merker

Rágalmazásért feljelentette a Jobbik az SZDSZ-es Merker Dávidot, aki a nyilasterror szellemi utódjának nevezte a jobboldali pártot. Ha ehhez hozzávesszük, amit vitéz budakeszi és isztriai Demszky Gábor mondott – Budapest a szabadság és a szolidaritás fővárosa – már mehetünk is tanácsot kérni háziorvosunktól, gyógyszerészünktől. Vagyunk ugyanis néhányan, akik egyik-másik véleményét osztjuk a Jobbiknak, márpedig ez esetben mi is könnyen Szálasi társaságába kerülhetünk, legalábbis Merker Megmondó Dávid szerint.
Mert Merker maga a kinyilatkoztatás, a frankó. Ő hirdeti az igét, ő mondja az igazat, vele kél, vele nyugszik a nap. Aki a Jobbikra szavaz, az egytől egyig nyilas, rasszista és hazaáruló (alfabetikus sorrendben, persze). Ez a Merker-elmélet lényege. Nem lennék meglepve, ha ezt a Dávidot a közeljövőben valaki erélyesen felszólítaná a jó modorra, miután ő volt az, aki az Új-Lipótvárosban az utcán megrángatta az ott sétáló Tarlós István főpolgármester-jelölt gallérját, mondván, menjen innét, Tarlós úr, merthogy itt mi, Merkerék vagyunk. Tarlós István nem vette komolyan az izgága fiatalembert, csupán azt firtatta, hogy jön ahhoz, hogy a szabad sétáláshoz való jogát korlátozza?
Végül is csak arról van szó, hogy rendet kellene végre csinálni ebben a megroggyant városban, ahol 16 éve Demszky az úr. Amúgy szánalomra méltó ember, szegény, hírek szerint nemsokára gyűjtés indul Demszky javára, a pénzt az Isztrián kell elköltenie, vagy valahol máshol, meleg éghajlaton.
Valljuk be, kellenek nekünk az ilyen Merker-félék.