Január és július között 5,5 százalékkal nőttek a reálkeresetek a nemzetgazdaságban az előző év azonos időszakához képest – közölte tegnap a KSH. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó 167 600 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan bruttó 155 500 forintot kerestek az idei év januárja és júliusa között. A bruttó átlagkereset 197 800 forint volt a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóknál, akik – a költségvetési trükközés miatt – a tavalyi egyhavi különjuttatásukat idén januárban kapták kézhez. A nemzetgazdasági átlagos nettó átlagkereset 110 400 forint volt.
Szeptember elsejétől emelkedtek a munkavállalókat terhelő járulékok, amit a bruttó bérből vonnak le, így a 2,5 százalékpontos járulékemelkedés körülbelül 4 százalékkal csökkenti a nettó bért – közölte lapunkkal Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ugyancsak e hónaptól magasabb „sebességre” kapcsol az infláció, így az őszi hónapokban már minimális reálbércsökkenés lehetséges, ami jövőre biztosan felgyorsul. A szakértő a közszférában 12 százalékos bércsökkenést valószínűsít, a versenyszférában pedig a munkaadótól függ, hogy a terhekből mennyit tud átvállalni. Mivel a vállalkozói terhek jelentősen növekednek, ráadásul szűkülő piaccal kell szembenézni, aligha várható jelentős béremelés. Ezért az elemző összességében 6 százalékos reálbércsökkenésre számít. A megszorítások miatt egyértelmű csökkenés várható a foglalkoztatásban is – mondta a szakértő. A közszférában 25-30 ezer fős leépítés várható, a versenyszféra pedig csökkenő keresletre számíthat. Suppan Gergely szerint több ezer vállalkozás kerülhet csődhelyzetbe, főleg az építőiparban, de a vendéglátásnál és egyes kiskereskedelmi üzletágakban is.
origo.hu
Összehívta a Védelmi Tanácsot Orbán Viktor a közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt
