Megbukott az újkapitalizmus?

Feszültséget keltett a kormánykoalícióban, hogy Kiss Péter miniszter egy szakmai anyagban amellett érvelt: ha Románia és Bulgária csatlakozik az Európai Unióhoz, átmenetileg korlátozni kell munkavállalóik beáramlását hazánkba. Lapunknak nyilatkozó szakértők ellenérvként azt hozták fel, hogy az intézkedés az erdélyi magyarokat is sújtaná, és Magyarország azért sem rekesztheti ki az új tagok állampolgárait a munkaerőpiacról, mert korábban éppen ezen magatartása miatt bíráltuk Nyugat-Európát.

Lepopulistázta a kormányt és azon belül Kiss Péter szociális és munkaügyi tárcavezetőt Eörsi Mátyás, az SZDSZ ügyvivője, s ez – értesülésünk szerint – kiváltotta bizonyos nem gyurcsányista MSZP-s körök nemtetszését. A szocialista párti miniszter a múlt hét második felében közölte álláspontját: ha jövőre Románia és Bulgária belép az unióba, hazánknak legalább két évre korlátoznia kellene a két ország polgárai (beleértve az erdélyi magyarokat is) szabad munkavállalását. Igaz, e tekintetben a szocialisták legalább következetesek: Kovács László egykori MSZP-elnök vezényletével a 2002-es kampányban azzal riogattak, hogy a státustörvény végrehajtásáról szóló magyar–román egyezmény miatt 23 millió román özönli majd el a munkaerőpiacot. Most, az önkormányzati választás kampányában újfent megvédenék a hazai munkavállalókat. Eörsi többek között azt szegezte szembe Kiss Péterék „populizmusával”: a román és bolgár munkavállalók hozzájárulnának a gazdaság versenyképességéhez.
– Ritkán szoktam egyetérteni Eörsi Mátyással, de most igazat kell adnom neki – állapította meg érdeklődésünkre Tamás Gáspár Miklós filozófus. Ezt azzal indokolta, hogy hazánk is kifogást emelt a nyugat-európai országokkal szemben, amikor csatlakozásunkkor hasonló falakat vontak a magyar munkavállalók elé. Úgy vélte, az adott helyzetet az „erdélyi kisebbségi magyar komponens” is terheli. – Nem kis részben azzal „adták el” nekünk az európai uniós csatlakozást, hogy az integrációs kereteken belül a határok légiesedni fognak. Miután ez nem teljesült, még mi magunk nehezítsük meg a határon túli magyarokkal való integrációnkat?! – bírálta a koncepciót Tamás Gáspár. Szerinte ha a tőkeérdek előtt szabadok a határok, legyenek szabadok a munkavállalók előtt is. – A kormányszándék gazdasági begyulladásról árulkodik, jeges közönyt tükröz a kinti magyarokkal szemben, illetve jókora rövidlátást – vélte Tamás Gáspár Miklós.
Szalai Erzsébet egyetemi tanár, szociológus mindezzel kapcsolatban előrebocsátotta: „A félperifériás újkapitalizmus Kelet-Európában lényegében megbukott.” Olvasatában a válság jele éppen az, hogy szinte minden olyan lépés, amivel a betegséget gyógyítanánk, tovább rontja a beteg állapotát. A szociológus abban igazat adott az SZDSZ-nek, hogy az ország nem követhet más politikát, mint amilyet elvárunk nyugat-európai szomszédainktól. Rámutatott ugyanakkor: nálunk kirívóan alacsony a foglalkoztatottság szintje, s a munkanélküliség már csak a megszorítások következtében is tovább fog növekedni. – Ha megnyitjuk munkaerőpiacainkat a romániaiak és a bolgárok előtt, még nagyobb feszültség kialakulása várható a foglalkozatás terén – jósolta Szalai.
Egy név nélkül nyilatkozó MSZP-s politikus, aki pártja népi vonulatához tartozik, kifejtette lapunknak, nem csodálkozik Eörsi Mátyás kirohanásán. Ellene szegezte: Kiss Péter egy munkaértekezleten úgy említette az átmeneti munkavállalás-korlátozási koncepcióját, mint amelynek hatálya alatt a kisebbségi magyarok érdeke nem csorbulhat. Informátorunk szerint „az SZDSZ azért támadta Kiss Pétert, mert a kormányon belül csak Kiss az alternatíva a leszálló ágban lévő Gyurcsány Ferenccel szemben, mint ahogy az volt Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök eltávolítása idején”.