Zabszem

Demszky Gábor főpolgármester ülepébe minden bizonnyal beleszorult egy zabszem. Nincs az a pénz, amennyiért az isztriai terepjárós hajlandó lenne még a választások előtt megmérkőzni kihívójával, Tarlós Istvánnal. A hivatalos „indok”: Demszkynek már programja van az adott napra, sajnálja, pardon. A párbeszédbe a választékos nyelvezetéről ismert Gyurcsány Ferenc is beavatkozott, kijelentette: „azért sem lesz a jobboldalé Budapest”. (Szerintem Fletó államférfi, a vitéz puccsista helyesebben tenné, ha venné a kalapját, s visszavonulna a kádkőkészítéshez.)
Demszky is, Gyurcsány is hülyének nézi a magyar állampolgárokat. Pedig a hülyék a tükörben vannak. Gyurcsánynak a jelek szerint már lehúzták a redőnyt. Az isztriai ember viszont még bízik, Újlipótváros például biztosan vele van, itt még az arra sétáló Tarlós zakóját is megrángatta egy koraszülött helybeli. Vagyis Demszky még bejöhet, ez az ő városa, itt ő lövi a tűzijátékot, nem a Szilvásy Gyuri.
Most mindenesetre végtelenül be van gyulladva a városházi frontember, magyarázkodik, időt kér, dátumokra hivatkozik. Fél. Ha nem maradhat, mi lesz kedvelt kátyúival, a stabil közbiztonsággal, a kutyaürülékekkel…? Nem múlhat el egy ilyen fényes pálya ennyire dicstelenül! Még néhány lidérces éjszaka, egy-két hideglelős hajnal, és minden kiderül. Csak az a Tarlós, az ne lenne… Akkor a zabszem sem szorulna annyira.