A legvidámabb barokk (VI.)

Az első generáció felejt,
a második elfelejt,
a harmadiknak már eszébe sem jut: igazságot szolgáltatni!

VÁMVIZSGÁLATI FOGSÁG!
– Kérjük, nyomtatott betűkkel húzza alá a fölösleges adatokat.
Magzatvizijártasságit kérem!

– KEZIT CSÓKOLOM!
Újságot jöttünk gyűjteni.
– Ott van letakarva vele a bácsi.

ZÜLLÖTT, LELKETLEN SZÜLŐK
– Hazug iskola… (fogászat.)
Krimi, Kék fény.

– MI LESZ EBBŐL A GYEREKBŐL?!
Ha nagy lesz??!
Ha már most ilyen kicsiiii…
(A valószínűsége.)

HA ÉN FELNŐTT LESZEK
– Mindenkinek elharapom a torkát!
Csak az enyémet nem.
És akkor nem foghatják rám, hogy nincs semmi baja…
(Csak a torka véres.)

AZ ISKOLÁBAN MA MATEMATIKÁT TANULTUNK
– Egy tengeralattjáró megy a hegygerincen.
Az első órában 5 kilométer per átlagszor 4 megawatt kristálycukrot fogyaszt.
A világ tele van csellengő, még meg nem ragadott adatlehetőséggel:
– Egy koldus kéreget, egy dinnyeföldtulajdonosnak évi hatmillió nyeresége van.
(Mennyivel jobb a dinnyetulajdonosnak…)
Műveletlen, aki nem ismeri a termodinamika második törvényét. Ki tudna ma már meglenni bágyadtsági együttható nélkül?!
A naplemente is sugarasan részarányos, egy tó gyémántos tükrének is van fagypontja,
a csiga lassúsága is felgyorsulhat.
Jobban tájékozódunk, hogy az egy ismeretlen helyett, több ismeretlen lett.
– Bácsalmás ide messze van, de Bácsalmástól… (szinte teljesen közel.) Erre kell a matematika. (Hogy ami önmagában az, ami; ne önmagában legyen az.
Egy ürühús ürütartalma 32 megapond, egy tehénlepény 47 másodpercenként tottyan, a tejbegríz még rövidebb idő alatt dermed meg. (Előbb-utóbb rá kell hogy bukkanjunk a valóságra.)
Bolyai megy kosárral az erdőben, találkozik a farkassal, mégis a Farkasból lett Bolyai!

HÓHÉRIPARI TANULÓ VAGYOK
– Akasztófákra akasztunk vállfákat.
A fejkicsavarást meg zongoraszékkel gyakoroljuk.
Kőműves részlegünkben óvóhelyeket építünk, hogy háború alatt is lehessen akasztani… (nehogy a kötél általi halálraítélteket egy bomba vigye el…)
Szóval, ha megéljük… belőlünk is hóhérok lesznek…
Bár van olyan osztálytársam, aki már negyedszer jár elsőbe, mert az év végi golyó általi kivégzéseknél, a sorozatot lövő tanár előtt mindig elbukik…
Csóválják is a fejünket…
Tisztességben megőszült hóhértanáraink… Akik – tényleg – kesztyűs kézzel bánnak velünk… (Nehogy a nyomok látszódjanak.)
Azt mondják, mi már más generáció vagyunk:
mint akikkel előttünk végeztek.

TALÁLKOZIK AZ ELŐÍTÉLETES
AZ ÍTÉLETVÉGREHAJTÓVAL
(Vicc.)
Találkozik az előítéletes az ítéletvégrehajtóval…
(Csak el ne hamarkodják.)

AMIKOR A LENGYEL ÁVH
1984-BEN!
A legbrutálisabb módon kivégezte Popjelusko atyát, akkor írtam ezeket: Kiderült, hogy a hívők elleni hitetlen merénylők mindig biztosra mennek. – Mivel eleve tudják, hogy – szembe velük – nekik:
már csak a hívő kegyelmezhet meg!