A szlovének voltak a legaktívabbak

Ha hitelt adunk a kisebbségek becslésének saját maguk egymilliós összlétszámáról, akkor a szavazáson részt vettek száma ismeretében nem túl erős a kisebbségi önkormányzati rendszer legitimitása – összegezte benyomását Báthory János szakértő.

Országszerte 2045 érvényes és eredményes kisebbségi választást bonyolítottak le az elmúlt hét utolsó napján. A választások eredménye alapján mind a 13 hazai kisebbségnél megvan a lehetősége az országos önkormányzat 2007. márciusi megválasztásának is. Az új kisebbségi választójog szerint csak azok szavazhattak a képviselőjelöltekre, akik feliratkoztak a kisebbségi választói névjegyzékbe. A képviselőjelölésre csak kisebbségi civil szervezetek voltak jogosultak. A nem egészen 200 ezer regisztrált választó jelentős része nem mutatott aktivitást: csak 63,53 százalékuk, azaz 112 719 fő kereste fel a kisebbségi szavazóköröket. Ebben az értelemben a legbuzgóbbak a szlovének voltak – 75,37 százalék –, őket a németek 72, majd a horvátok 70,49 százalékkal követték. A cigány regisztráltaknak csak 59,86 százaléka ment el szavazni kulturális autonómiájáról. Azonban éppen egy cigány érdekvédelmi szervezet, a Farkas Flórián fideszes képviselő által vezetett Lungo Drom kapta jelöltjeire a legtöbb szavazatot, szám szerint 62 829-et. Ezzel a teljesítménnyel maga mögé utasította Kolompár Orbán jelenlegi országos cigány önkormányzati elnök Magyarországi Cigányok Fóruma nevű szervezetét is. Kolompár Orbán cigány, valamint Heinek Ottó német és Fuzik János szlovák országos elnök egyaránt elégedett a kisebbségi választási részvétellel.
Báthory János, a Fidesz kisebbségpolitikai szakértője szerint nem túl meggyőző a kisebbségi önkormányzati rendszer legitimitása, hiszen ha összeadjuk a közösségek saját maguk által becsült létszámát, egymilliós nagyságrendet kapunk, ám nem egészen 113 ezren választották meg a helyi kisebbségi önkormányzatokat. Feltette a kérdést: az új kisebbségi választójog lett-e túl szigorú? Netán ez a törvény tiszta vizet öntött a pohárba, és bebizonyosodott: Magyarországon a kisebbségi közösségek nem akkora létszámúak, amint azt a kisebbségek, illetve egyes „antinacionalista”, hazánkat jellemzően soknemzetiségűnek beállító kutatások a Kádár-kor óta állították? A szakértő szerint mielőbb szét kell választani a kisebbségi önkormányzatok támogatásában a működésre szánt pénzeket és azokat az összegeket, melyeket teljesítmény alapján kaphatnak ezek a szervezetek.