Ban határozottságot ígér

Ban Ki Mun a hét végén ígéretet tett arra, hogy határozott vezetője lesz az ENSZ-nek, s óva intett attól, hogy visszafogott jellemét félreértve bárki is könnyű ellenfélnek tartsa őt. A dél-koreai külügyminiszter jelöltségét pénteken közfelkiáltással egyhangúlag jóváhagyta a világszervezet 192 tagú közgyűlése, miután a jelölt személyéről korábban megállapodás született az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. Ban kifejtette: az ENSZ-re nagyobb szüksége van a világnak, mint eddig valaha. Legfőbb céljainak az AIDS elterjedésének megakadályozását, a környezet védelmét, az emberi jogok biztosítását és a terrorizmus elleni harcot jelölte meg. Emellett szót ejtett a Kofi Annan által is fontosnak tartott, az ENSZ-t érintő reformok végrehajtásának szükségességéről, de utalást tett arra, hogy ezen változások hosszabb időt igényelnek. Ban Ki Mun világosan jelezte, hogy ENSZ-főtitkárként sokat fog utazni, valamelyik helyettesére bízva a szervezet kilencezer fős személyzetének napi irányítását. John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet korábban úgy vélekedett, hogy Kofi Annan leköszönő főtitkár utódjának inkább a világszervezet vezetésére kell összpontosítania, mint a diplomáciára. Ban Ki Mun ennek a kérésnek most ellentmondott. „Túl sok adminisztratív teher hárul a főtitkárra” – mondta, hozzátéve, hogy munkájában megpróbálja majd megtalálni a megfelelő egyensúlyt a politikai vezetői és az intézményvezetői szerep között.
Az ENSZ-t 1997 óta vezető Kofi Annannak december 31-én jár le a második ötéves mandátuma. Az ENSZ-főtitkárok utódlásában hagyományosan a földrajzi rotáció érvényesül. Legutóbb megállapodtak abban, hogy az új főtitkárt Ázsia adja, amely kontinenst utoljára a burmai Sithu U Thant képviselte 1961 és 1971 között. Ban Ki Mun korábbi riválisai a következő személyek voltak: Asraf Ghani Ahmadzai volt afgán pénzügyminiszter, Dzsajantha Dhanapala volt ENSZ-főtitkárhelyettes, Zeid al-Husszein herceg, Jordánia ENSZ-nagykövete, Szurakiart Szathitathai volt thaiföldi miniszterelnök-helyettes, valamint Vaira Vike-Freiberga lett elnök.