Nagyszabású ünnepségen vehette át szombaton Prágában a szegedi Tamás Gábor huszonnégy fiatal európai tudós mellett – egyetlenként a kontinens keleti feléről – a kutatásaihoz elnyert egymillió eurós (272,5 millió forintos) díjat. A European Young Investigator Awards (EURYI), azaz európai fiatal kutatók díja valójában egy projektfinanszírozási pályázat, amelyhez a szükséges pénzt húsz európai állam nemzeti kutatási szervezete ajánlotta fel. Az Európai Unió három évvel ezelőtt hozta létre a díjat, hogy támogassa a fiatal tehetséges szakembereket. Az idén tizenegy ország huszonöt fiatal pályázója kapta az elismerést. Tamás Gábor mellett ebben az évben öt-öt francia és holland, négy német, két-két dán, olasz, svéd, egy-egy finn, görög, spanyol és svájci tudós nyerte el a támogatást.
A 37 éves magyar kutató a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Élettani Tanszékének a docense. 1993-ban Szegeden végzett biológusként, s ott kezdte el a doktori fokozathoz szükséges kutatásait. Hamarosan azonban Oxfordba került, ahol Somogyi Péter irányítása alatt dolgozott. Az angliai egyetemen szerezte meg a PhD-t, majd posztdoktori kutatásokat végzett egy éven át, s csak 1998-ban tért vissza Szegedre. Kutatócsoportját 2000-ben alapította.
„Külön öröm számomra, hogy a díjat Thorsten Wiesel Nobel-díjas agykutató adta át” – nyilatkozta az MTI-nek telefonon Tamás Gábor. Jelenlegi tevékenységéről elmondta, hogy csoportjával együtt egyes idegsejteknek az agykéreg bonyolult hálózatában betöltött szerepét vizsgálja. „Olyan ez, mintha azt elemeznénk, hogy milyen szerepet tölt be az egyén a társadalomban” – jegyezte meg a fiatalember.
A csapat, amelynek újszerű elképzelései vannak, kétféle idegsejttel végez vizsgálatokat. Az egyik gátlónak vélt idegsejt esetében éppenséggel azt feltételezték, hogy speciális kötés révén, GABA-receptorok (gamma-aminovajsav) közvetítésével erőteljes stimuláló hatást fejt ki, komplex idegi hálózatokat hozva működésbe.
„Az agykéreg eddig leggátlóbbnak hitt idegsejtféleségéről derült ki, hogy a legserkentőbb” – folytatta Tamás Gábor. Három évvel ezelőtt pedig azt állapították meg egy másik gátló sejtféleségről, hogy a lassú gátlás forrása. „Azt keressük, mi teszi lehetővé, hogy így hassanak. Teljesen újszerű elgondolásaink vannak” – tette hozzá a tudós.
Tamás Gábor közölte: az, amit a csoport végez, színvonalában és hatásában megfelel az alapkutatás kritériumainak, vagyis nehéz megjósolni, hogy mi lesz később a tényleges gyakorlati haszna. Ám mivel a kétfajta sejt nagyon fontos szerepet játszik a depresszióban, a skizofréniában, valamint (nem olyan direkt módon) az epilepsziában, e sejtek titkainak megfejtése lehetővé teheti a felsorolt betegségek egészen más módon való kezelését.
Az ünnepséget az Európai Tudomány Alapítvány (ESF) szervezte Prága egyik, a világörökség részét képező palotájában. A díjkiosztót gálavacsora követte, ahol kiderült, hogy az Európai Unió kiterjesztené a díjat. Az elképzelések szerint a jövőben nem huszonöt, hanem kétszáz fiatal tudós nyerne támogatást a kutatásaihoz. „A díj ugyan elvesztené az exkluzivitását, de nagyobb hatást gyakorol majd az európai tudományra” – kommentálta a döntést Tamás Gábor.
Lapunk úgy értesült, hogy a szegedi agykutató a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Polányi Mihály-programjának részeként kiírt pályázatán nemrégiben szintén egymillió eurót nyert. Ez a pénz a csúcsműszerek fejlesztését segíti. A prágai összeggel együtt kétmillió euróval öt évig várhatóan nem lesz gond a tudós és csapata munkájához szükséges forrással. Ennek fejében évente számot adnak majd eredményeikről az európai és magyar finanszírozóknak.
origo.hu
Orbán Viktor személyesen tárgyalt a nemzetközi sztárprofesszorral – fotó
