Képviselők gyorsítanák az állami földek eladását

Felgyorsítanák az állami földek értékesítését a mezőgazdasági bizottság szocialista tagjai. Annak érdekében, hogy a köztulajdonban lévő birtokokat a lehető legrövidebb határidőn belül a cégeknek s azok helyben lakó tulajdonosainak is értékesíthessék, a honatyák már e hét elején beterjesztették a T. Háznak törvénymódosító javaslatukat. Az új feltételek az előterjesztés elfogadása után alig három nappal már életbe is lépnének.

Bár a Világgazdaság szerdai számában Herbály Imre MSZP-s honatya arról számolt be, hogy még kidolgozás előtt áll a nemzeti földalapról szóló törvény módosítása, a mezőgazdasági bizottság több szocialista képviselője már hétfőn benyújtotta javaslatát. Ennek értelmében a jelenleg állami földeket bérlő cégek sokkal nagyobb eséllyel vásárolhatnák meg az általuk művelt területeket, mint a helyben lakó termelők. Ez lényegében azt jelenti, hogy az állam kiterjesztené az elővásárlási jogosítványokat a földeket bérlő társas vállalkozásokra s azok nem helyben lakó tulajdonosaira is. A módosítást benyújtó Herbály Imre, Magda Sándor, Karsai József, Zatykó János és Godó Lajos szocialista képviselők a helyben lakás követelményének eltörlését és a személyi kör kibővítését javasolják, az állami földek értékesítésének felgyorsítása érdekében pedig lerövidítenék a meghirdetés határidejét.
Mint ahogy korábban lapunk elsőként megírta: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetői egyik augusztusi értekezletükön döntöttek arról, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pénzügyi problémáit megoldandó, felgyorsítják a földeladásokat. A miniszteri értekezlet lapunk birtokába került jegyzőkönyve szerint az agrárkormányzat értékesíteni kívánja a nagyobb egybefüggő állami földeket, a törvény által biztosított elővásárlási jognak köszönhetően elsősorban a mostani bérlőknek. Benedek Fülöp, az FVM szakállamtitkára cikkünk megjelenése után – elismerve annak valóságtartalmát – arról számolt be, hogy az NFA február óta 8500 hektár földet értékesített mintegy 3,1 milliárd forintért, s terveik szerint további 25-30 ezer hektárt kívánnak eladni az állami szántóterületekből.
A legnagyobb gond, hogy a kormány nem tudja vagy nem akarja a szakmai követelményeknek megfelelően hasznosítani az állami tulajdonban lévő termőföldeket – nyilatkozta lapunknak Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára, rávilágítva: az NFA jelenleg még azt sem tudja teljes bizonyossággal megmondani, hogy mennyi földterület felett rendelkezik, s ezek bérbeadásából milyen összegekre tesz szert. Emellett – tette hozzá – arról sem kapnak felvilágosítást, hogy kik, miért s milyen mértékű bérleti kedvezményeket kapnak, pedig ez nyilván egyértelművé tehetné azt, miért működik veszteségesen az NFA. Emellett a főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a módosítás az úgynevezett alternatív földszerzést tenné lehetővé, vagyis azt, hogy a részvénytulajdonos megvásároltassa a helyben lakó alkalmazottjával a földet. Leszögezte: a Magosz semmilyen körülmények között nem járulhat hozzá az ilyen jellegű eljárást lehetővé tevő törvénymódosításhoz.

Tovább kukoricáznak velünk. Elhalasztotta tegnap az intervenciós kukorica felvásárlásáról szóló, hazánkat előnytelenül érintő döntését az Európai Bizottság – közölte az MTI. A napokban Magyarország kilátásba helyezte, hogy amennyiben a bizottság elfogadja az új szabályokat, az Európai Bírósághoz fordulunk. A bizottság szóvivője nem nyilatkozott arról, hogy a halasztás miatt csúszik-e az új szabály bevezetésének november 1-jére tervezett határideje.