Kérdéseim az MSZP hívő tagozatához

Szili Katalin és társai az MSZP hívő tagozataként gyakorta hangsúlyozták a hithez és az erkölcshöz való tartozásukat. Mint hívő állampolgár és választó, kérdem: vajon miként gondolkodik a jelen helyzetről? Miként gondolkodnak tagozattársaival arról, hogy mi vezetett a jelen állapotba, és milyen elvek alapján kívánják ezt a helyzetet megoldani?
Szeretném megkérdezni, és jó szívvel várom válaszukat, hogy mi a véleményük a hazugságról. Hogy gondolják beilleszteni a hívő tagozat életébe? Úgy lesz, mint Orwell 1984-ében, hogy az igazság lesz a gazság, a való pedig a hamisság? Azt is szeretném megkérdezni, hogy mit gondolnak a felelősségről. Kinek tartozik felelősséggel egy felesküdött képviselő? A pártjának? Az Országgyűlés tagjainak? A népnek? Vagy netalán egy szemmel láthatóan beteg embernek, aki hatalommániájában és kóros küldetéstudatában egy ország lángba borítására is vállalkozna, ha maga mellé tud állítani néhány (?) megtévesztett frakciótársat? Nem érzik-e, hogy a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra hozatala olyan kész helyzetet hozott, amellyel beteljesedett Szili Katalin egykori jóslata? Egy ember tudatos módon belerángatta párttársait maga mellé a sárba, és reméli, hogy együtt fognak innen kimenekülni? Így lesz?
Vajon van még erkölcsi erő némelyekben, hogy ellenálljanak az erkölcstelenség nyomásának és az ország tudatos szétrobbantási kísérletének? Külön szeretnék arra is választ kapni, hogy a jövőben miként gondolják a politika hitelességét. Tizenhat éve azt szerettük volna, ha tisztességes emberek versenye alapján az ország felemelkedik, a befektetett energiáink nem füstté válnak, hanem egy közös országépítés eredményei kezdenek látszani. Az elmúlt négy évben a koalíciós kormány intézkedéseinek hatására közel harmadával nőtt az államadósságunk, miközben a gazdaság egyre rosszabb hatásfokkal teljesít. A megtermelt javak ellenértéke külföldre vándorol, a hazai népesség pedig napról napra küzdhet a megélhetés problémáival.
Ezzel szemben a hétköznapi ember egzisztenciális és jogi kiszolgáltatottsága a hatalom antidemokratikus megnyilvánulásai miatt egyre nő. Miért nem jár nekünk védelem az erősebbekkel, a gazdagabbakkal és a hatalmukkal visszaélőkkel szemben? Nem tűnik ez fel a hívő tagozatnak, a baloldalon nem látnak erkölcsi, jogi problémákat? Nem találkoznak antidemokratikus jelenségekkel, vagy már annyira vakok, hogy fel sem tűnik nekik? Az előző négy év katasztrofális gazdasági és politikai döntéseiért ki fog felelni? Aki sorozatban rosszul szavazott, az most visszaadja a fizetését?
A pártfegyelmen kívül is van élet, és az ember legerősebb kötődése a lelkiismerete kell hogy legyen. Ezért a tisztelt házelnök aszszonynak és hívő tagozatos képviselőtársainak is el kell dönteniük: most melyik oldalra állnak.
Ribiánszky József
gépészmérnök, Budapest