A kis boltok együttes piaci súlya csökkent, a szupermarketek piaci részesedése pedig tovább nőtt, míg a hipermarketek részesedése stagnál – áll a GfK Hungária Piackutató Intézetnek a hazai kiskereskedelem idei első félévi helyzetét elemző tegnapi tanulmányában. A cég vizsgálatának eredménye szerint a kártyás fizetések továbbra is a hipermarketek vendégeinél a legjellemzőbbek, ahol az összforgalom 30 százalékát adja ez a készpénzkímélő eszköz.
Az adatok szerint az idei első fél évben 64 milliárd forinttal több bevételhez jutott a hazai kiskereskedelem, mint egy évvel korábban. E tény mögött az áll, hogy nőtt a vásárlók által egy alkalommal elköltött összeg. Míg tavaly az első fél évben egy vásárló átlagosan 1588 forintot fizetett a kasszánál alkalmanként, addig az idén az első hat hónapban ez az érték 1647 forintra növekedett. Az egyes bolttípusok között e tekintetben jelentős különbségek figyelhetők meg: az egy alkalommal elköltött összeg a független kis boltokban éri el a legalacsonyabb értéket, a legnagyobbat pedig a diszkont jellegű cash & carry (fogd és vidd) üzletekben.
A modern kereskedelmi formák – hipermarketek, szupermarketek, diszkontok és cash & carry üzletek – piaci súlya a napi cikkek terén az előző év azonos időszakához képest 1,6 százalékponttal, 59,3 százalékra emelkedett. A láncba szerveződött kis boltok részesedése már eléri a 15 százalékot, ugyanakkor a függetlenek piaci súlya 14,7 százalékra csökkent. Az emberek többsége változatlanul pénteken és szombaton vásárol: az összes beszerzések negyven százaléka e két napon történik meg.
Bár a gyalogosan intézett vásárlások még mindig túlsúlyban vannak – az összes vásárlás 67 százaléka –, az összforgalom értékének csak 47 százalékát teszi ki. Az autós bevásárlások szerepe tovább növekedett, az idei január–júniusi időszakban az összes napi beszerzés értékének 41 százalékát így bonyolítják le a megkérdezettek.
origo.hu
Összeül a mai napon a Nemzetbiztonsági Bizottság
