Nem tervezik magyarországi tevékenységük felszámolását a külföldi befektetők – ez a szakemberek egyöntetű véleménye. Bár a nemzetközi tőke mindig érzékenyen reagál a váratlan eseményekre, egyelőre nincs szó arról, hogy a cégek menekülnének az országból. A tüntetések, a politika „utcára vonulása” ugyanis a nyugati világban megszokott, a demokratikus közéletet kísérő jelenségek – mutatott rá lapunk kérdésére Varga István, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara elnöke, aki szerint a eseményeknek egyelőre nagyobb a füstje, mint a lángja. A befektetők egy része, köztük a termelő vállalatok hosszú távra terveznek, ők nem szedik egyik napról a másikra a sátorfájukat – mutatott rá lapunk érdeklődésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is, aki szerint az utóbbi napok forinterősödése arra utal, hogy Magyarország jelenleg még a valóban mobilis forró tőke szemében is visszanyerte vonzerejét.
– Sem alá-, sem túlbecsülni nem szabad a belpolitikai csatározások jelentőségét – szögezte le Bienerth Gusztáv, a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) nemrég megválasztott elnöke is, aki rámutatott: a befektetők körében Magyarország az utóbbi időben igen kedvező környezetnek számított, ezért is voltak türelmesek az utóbbi évek gazdaságpolitikájával szemben, amelynek hatásai azonban immár kezdenek látszani. Hazánk versenyképessége romlott, és égető feladattá vált a büdzsédeficit kezelése. A befektetők ezért kiemelten figyelnek arra, hogy van-e kellő elszántság és támogatás a konvergenciaprogram végigvitelére, valamint, hogy ennek szellemében fogan-e meg a jövő évi költségvetés.
A cégek készek „lenyelni” az adóemeléseket is, ám cserébe egy koherens, hosszú távú gazdaságpolitika felvázolását várják a kormánytól. Jelenleg ugyanis a megszorítások és egyes reformelemek már látszanak, reformok azonban még nem – szögezte le az AmCham elnöke, és hasonlóképpen fogalmazott Parragh László is. – Az nem reform, hogy először törvényeket hozok, majd vitákba bonyolódom, végül meghatározom, hogy mit is kívánok elérni. E folyamatnak pont ellentétes irányban kéne lezajlania – közölte az MKIK elnöke, aki szerint csak akkor várhatók el komoly áldozatok a társadalomtól, ha legalább a morgás jogát megadjuk nekik, vagyis ha a lépéseket valós párbeszéd előzi meg. A mostani döntésekben azonban kizárólag egy világnézet, egy szempont érvényesül.
A párbeszédet a gazdasági szervezetek már számtalan közleményben és nyilatkozatban sürgették. A Kóka János-féle gazdasági kerekasztal megvalósítása azonban április óta várat magára, bár a gazdasági és közlekedési miniszter lelkesedése csillapíthatatlannak tűnik: legutóbb az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén vetette fel egy közös nyilatkozat elkészítését annak érdekében, hogy javuljon a magyar gazdaság nemzetközi megítélése. Igencsak kétséges azonban, hogy ez lesz-e a rég áhított konszenzuskeresés első lépése. A miniszter azon félelmét, hogy a politikai feszültség elűzi a befektetőket, az érintettek egyelőre nem erősítették meg, és öngólnak bizonyulhat Kóka azon mondata is, miszerint a befektetőknek nyugalomra, kiszámítható politikai és gazdasági klímára van szükségük. Szakértők ugyanis inkább a nyári adócsomagot kárhoztatják, mivel az jogbizonytalanságot idézett elő: a kormány korábban jogszabállyá emelt lépéseket vont vissza, és év közbeni hatállyal módosított lényeges törvényeket. Ráadásul a megszorítások hatása közvetetten is hat a nagyvállalatokra, hiszen a kereslet csökkenése, vagy a beszállítók vergődése őket is érzékenyen érinti. Jelenleg több, a módosítások jogszerűségét vitató kérelem is az alkotmánybírák előtt hever.
origo.hu
Ukrán befolyás alatt állhat a Tisza Párt − itt vannak a bizonyítékok
