A MÁV Cargo is sorra kerül

Ebben a hónapban megkezdődhet a vasúti árufuvarozást lebonyolító MÁV Cargo Zrt. privatizációs tendere. Az egyébként jól működő és nyereséges cég értékesítése esetén a Cargo lesz az első kelet-európai állami vasúti árufuvarozó cég, amely magántulajdonba kerül, a szlovák kormány ugyanis visszavonta az ottani vasúttársaság privatizációját.

Miután a kormány arról döntött, hogy a vasúti árufuvarozás hosszú távon nem állami feladat, ebben a hónapban megkezdődik a MÁV Zrt. tulajdonában levő, ám önálló társaságként működő MÁV Cargo Zrt. privatizációs tendere. Idén az elképzelések szerint a kiíró MÁV a pénzügyi, jogi és vagyonértékelési tanácsadói pályázatokat hirdeti meg. Az értékesítés részleteiről – például hogy az állami tulajdon mekkora részét adják el – jövőre hoznak döntést a szaktárcánál, illetve a MÁV-nál, a privatizációs szerződést 2007 végén írnák alá. Értékesítés esetén a MÁV Cargo lesz az első állami vasúti árufuvarozó társaság Kelet-Európában, amely magántulajdonba kerül. Mint ismert, Szlovákiában még a Dzurinda-kabinet döntött az állami vasúti árufuvarozó társaság, a ZSSK Cargo száz százalékának értékesítéséről, ám a nyáron hivatalba lépő kormány a győztes kihirdetése ellenére leállíttatta a privatizációt, a közlekedési miniszter pedig éppen a múlt hét végén közölte, hogy a társaság állami tulajdonban marad. A tenderen még a MÁV Zrt. is indult, a szlovákok a győztes Rail Cargo Austria – az Osztrák Szövetségi Vasúttársaság árufuvarozó vállalata – által vezetett konzorciumnak adták volna el a céget.
A kelet-európai vasúti szektor ilyen irányú átrendeződése nem kizárólag azzal függ össze, hogy a kormányok a még meglevő állami vagyon kiárusításából bevételre akarnak szert tenni: ebben az iparágban is megindultak a liberalizációs és ezzel együtt a globalizációs folyamatok. Megkezdődött a pozíciószerzés, a piacok felosztása, a domináns – a német, az osztrák vagy a francia – vasúttársaságok terjeszkedése, ahol az irányításon belül az egyik fő cél a jól jövedelmező tranzitútvonalak és fuvarok megszerzése. A fejlett vasutaknak ugyanis a nemzeti piac szűknek bizonyul. Ezt egyébként a napokban a Német Vasúttársaság vezetője, Hartmut Mehdorn nyilatkozta, hozzátéve, hogy jelentős befektetésekre készülnek Kelet-Európában. Meghatározó lehet – így a még állami tulajdonban lévő árufuvarozó vasút esetében is –, hogy Románia és Bulgária áruforgalmának jelentős részét vasúton bonyolítja a csatlakozás után az Európai Unió tagállamaival.
Az idén január elejétől önálló társaságként működő MÁV Cargo 2006-ra tervezett árufuvarozó-teljesítménye 45 millió tonna, a cég vezetése szerint a bevételek meghaladják a 90 milliárd forintot. A társaság adó-, kamatfizetés és tőketörlesztés nélküli eredménye a vezetés szerint idén 2-3 milliárd forint lehet. Saját forrásból ebben az évben hárommilliárd forintot költenek 1600 vasúti teherkocsi főjavítására, az elfogadott hétéves programban pedig összességében 16-18 milliárd forintot fordítanának járműfejlesztésre.
A gazdasági és közlekedési tárca hivatalos tájékoztatása szerint a MÁV Cargóból befolyó bevételt a MÁV tőkehelyzetének rendezésére és vasúti fejlesztéseke költenék.