A romák nem látták a milliárdokat

Sohasem látott még annyi kamerát, fényképezőgépet és újságírót a mohácsi Török utca – az itteni cigánysorok egyike –, mint most, amikor csaknem száz cigány ember elhagyta otthonát, hogy Svédországban próbáljon szerencsét. Az itteni cigányok nehezen nyílnak meg, s talán nem is igen értik, mire ez a nagy felhajtás körülöttük. Ők úgy látják, nem történt semmi különös: azok, akik elmentek, s azok, akik maradtak, lényegében ugyanazt szeretnék. Egy kicsivel jobban élni. Pontosabban egyszerűen élni szeretnének, mert itt már szinte lehetetlen – mondják.
Kovács István, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője azt mondja: – Ne keressünk e mögött semmi politikát, semmi szervezett hátsó szándékot. Ez nem Zámoly, itt senki nem üldözi az itteni cigányokat, csak éppen nagyon nehéz a megélhetés. A Svédországba menők azt hiszik, ott jobb élet, több lehetőség vár rájuk.
A helyi és a megyei cigány politikusok szerint a településen és az országon belül kellene megoldani a kormánynak a cigányság problémáit. – Azért vagyunk itt – tájékoztat bennünket Szajkó József vállalkozó és roma politikus –, hogy megpróbáljuk lebeszélni az embereket a kiutazásról, de eddig nem nagyon sikerült. Megértjük őket, mert mi is úgy látjuk, beláthatatlanok a következményei annak, amit a kormány most tervez végrehajtani. Hogy mi lesz itt jövőre, senki sem tudja. Tömeges kivándorlási hullám várható, de akár polgári engedetlenség, éhséglázadás, bármi lehet. Itt semmi reménye nincs nemcsak a romáknak, de a hasonló sorsú nem romáknak sem.
A dolog egyébként úgy kezdődött – ismerteti egy utcabeli fiatal, akinek unokatestvérei, nagynénje is kiutazott –, hogy volt néhány cigány ember, akiknek évekkel korábban sikerült Svédországban letelepedni. Ők hozták a hírt, hogy odakint könynyebb a megélhetés. Ezért kerekednek most fel sokan, s a roma ember amúgy is olyan, hogy egyik követi a másikat.
– Azt beszélik, aki kiszáll a repülőből Svédországban, s bejelenti, hogy politikai menedéket kér, azt egyből elviszik egy panzióba, szállást, ellátást kap, s némi pénzt is – állítják többen az utcában. Ők úgy tudják, tízezer svéd koronát kap mindenki az államtól. Ezért aztán sok mindent kitalálnak odakint, például hogy az olaszliszkai eset miatt félnek Magyarországon élni.
Mohácson a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke szerint nagyjából 3500 roma él, közülük eddig mintegy hatvanan utaztak Svédországba, tegnap pedig megint további húsz fő. Van, aki az egész családját viszi kisgyerekestől, s akad, aki egyedül vág neki az útnak. A többség azonban vissza akar térni, s csak átmeneti megoldásnak gondolja Svédországot. A repülőjegy most olcsó, Mohácstól Budapestig pedig 2500 forintért szállítják őket. Némi pénzt mindenki visz magával, de persze nem sokat, hiszen nincs miből. A korábban – három hete – elutazottak közül állítólag többeknek sikerült alkalmi munkákat szerezni, takarítanak vagy más segédmunkákat végeznek, feketén. Mohács jegyzőnője úgy tudja, hogy többen abban a reményben utaztak ki, hogy különböző helyeken, üvegházakban dolgozhatnak hivatalosan. Az utcabeliek szerint eddig egyetlen család jelezte, hogy hamarosan visszatér Mohácsra.
A roma politikusok által említett tömeges kivándorlási hajlandóságot erősíti az utcában lakó idősebb asszony is, akinek szombaton utaznak a rokonai Svédországba. Ő úgy tudja, januártól eltörli Kanada a vízumkényszert a magyarokkal szemben. – Akkor aztán mindenki elmegy innen – állítja. A szombati kiutazást erősíti meg Csonka Sándor háromdiplomás munkanélküli is, aki egyébként a megyei Lungo Drom elnökségi tagja. – Szeretnénk megakadályozni a cigányság tömeges elvándorlását, ezért nyílt levelet fogalmaztunk Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszternek. A levélben, amelyet a helyi és a megyei kisebbségi politikusokon kívül a kiutazni szándékozó családfők is aláírtak, azt kérjük: a kormány állítsa meg a kivándorlási hullámot, tegyen meg mindent, hogy a magyarországi romák itthon tudjanak boldogulni. Mindenkinek az az érdeke Csonka Sándor szerint, hogy ezek az emberek ebben a hazában maradjanak. A levelet holnap juttatják el a politikusoknak.
Amikor az ittenieket arról kérdezem, hogy vajon mit láttak azokból a milliárdokból, amelyeket a kormány állítólag az elmúlt években a romákra költött, csak széttárják a kezüket, s azt mondják: erről jobb nem is beszélni.