A vasúti közlekedés tarifái drágulnak

Jövőre egységes díjrendszer szerint válthatnák meg az utasok menetjegyüket a MÁV és a Volán járatain, a díjnövekedés mértéke pedig elsősorban a vasúti járatokon lehet jelentősebb.

Valószínűleg még az idén a kormány elé terjesztik elfogadásra a módosított tarifa- és kedvezményrendszer tervezetét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vezetésének szándékai szerint. A legfontosabb változás az lenne, hogy a jelenleg olcsóbb vasúti díjszabást a Volánok tarifáihoz igazítanák, másrészt jelentősen szűkítenék a kedvezmények körét. Az autóbuszos tarifák jelenleg 30-40 százalékkal drágábbak a normál – pótdíj nélküli – vasúti jegynél, azaz utóbbinál jövő évtől abban az esetben is jelentősen emelkednek majd a viteldíjak, ha a Volánokén nem változtat a gazdasági tárca. A 70 százalékos vasúti jegyáremelést – a MÁV ebben az esetben tudná finanszírozni kiadásait a GKM szerint –a tárca cáfolja, álláspontjuk szerint a tarifaváltozásról november végén lesz döntés. Arra viszont kevésbé lehet számítani, hogy a Volán tarifái 2007-ben a jelenlegi árszinten maradnak.
Az egri központú Agria Volán vezérigazgatója máris közölte, hogy 2007-ben a városi tömegközlekedésben 15,6 százalékkal kellene emelni a tarifákat: ehhez hasonló díjváltozást tartanak szükségesnek a Volánok vezetői a helyközi forgalomban. Így a vasúti tarifák akár ötven százalékkal is emelkedhetnek jövőre.
Azzal együtt, hogy a tömegközlekedés fenntartása, illetve támogatása a szociálpolitika részét képezi, a drasztikus jegyáremelés azoknak az utazóknak, illetve családoknak rendítené meg a gazdasági helyzetét, akiknek a napi életvitelükhöz – hivatás- vagy diákforgalom – szükséges a közösségi járművek használata. A MÁV például a forgalmának 40 százalékát bonyolítja le az elővárosokban. A hivatásforgalomban használt MÁV-bérletek – 30 kilométerre 12 698 forintba, 70 kilométerre 31 692 forintba kerül a havibérlet – esetében a jelentős jegyáremelések a munkanélküliség emelkedését okoznák.
A vidékről – akár autóbusszal, akár vasúttal – bejárók ugyanis vagy nem tudnák vállalni a többletköltségeket, vagy a munkáltató nem fizetné ki az emelt bérletdíjakat. Egyes országrészekben a munkavállalók jelentős része 30-40 kilométeres körzetben talál állást, ahová tömegközlekedési járművel jutnak el. A kormány egyik oldalról azt hangoztatja, hogy a közösségi közlekedés részarányának növelésére van szükség az egyéni közlekedéssel szemben: szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy a kismértékű jegyáremelés is utasszámcsökkenéssel jár együtt.

Kilencmilliárd karbantartásra. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. az idén kilencmilliárd forintot költött az autópálya-hálózat fenntartási munkálataira – adta hírül tegnap a társaság.