Államosítják a Telekit

A rendszerváltás előtt két évtizeden át működő Magyar Külügyi Intézet visszaállításáról és az Antall-kormány által 1991-ben létrehozott Teleki László Alapítvány megszüntetéséről döntött a kormány. Mindez a gyakorlatban a minisztériumon kívüli külügyi kutatások további leépítését és államosítását jelenti. Az intézet vezetője a jelenleg még Svédországban dolgozó külpolitikai szakértő, az ellenzéki körök szerint egyértelműen szabad demokrata kötődésű Dunay Pál lesz.

Az már a kormányzati jogszabály-módosításokból nyár óta látszott, hogy a Teleki László Alapítvány fölött gyülekeznek a viharfelhők, megszüntetésének tervéről azonban csak a 2007. évi költségvetés tervezetéből lehet immár végérvényesnek tekinthető következtetést levonni. Ebben ugyanis a Teleki László Alapítvány nem jelent meg, míg 132 millió forintos támogatással feltűnt a Magyar Külügyi Intézet. Erről a lépésről lapunk értesülése szerint az alapítvány vezetőivel és különösen annak kuratóriumi elnökével semmiféle egyeztetést nem folytattak, tájékoztatást nem adtak. Kosáry Domokos a kezdeményezésről semmit sem tudott, és levélben kérte a miniszterelnököt arra, hogy a korrigálják a „hibát”.
A megszüntetést egy jogszabály-módosítás teszi lehetővé, kérdés azonban, hogy miért hatékonyabb a költségvetési intézményként működő Magyar Külügyi Intézet, mint a Teleki László Alapítvány, amely igen jelentős saját forrást biztosít az alapítványi célok megvalósítására, és milliárdos nagyságú vagyonnal rendelkezik. Az új intézetet húsz fővel tervezik létrehozni, míg az alapítvány jelenleg összesen 46 munkatársat foglalkoztat. Értesüléseink szerint a leépítésnek feltehetőleg az alapítvány két intézete közül a Közép-európai Tanulmányok Központja, ezen keresztül a kisebbségi kutatás látja a kárát, egy ilyen döntés ugyanis tökéletesen beleillik a mai külpolitikai irányokba. Ezzel együtt az sem zárható ki, hogy a minisztérium jó néhány leépítendő munkatársa „ejtőernyőzik” majd az új intézetbe.
A Teleki László Intézet ma az ország egyetlen külpolitikai, szomszédságpolitikai elemző, tudományos intézete. Az intézet igen jelentős kapcsolati és szellemi tőkével rendelkezik, a térségben kialakított tudományos hálózata egyedülálló. Két folyóirata a Külügyi Szemle és a Régió. A külpolitikai kutatásokkal kapcsolatosan elsősorban a transzatlanti, az EU-csatlakozás, az EU-bővítések, a szomszédságpolitika, Irak, Irán, Afganisztán, a globalizáció kérdéskörök könyvészetére koncentrál. Az alapítvány az intézet működtetése mellett jelentős tudományszervező, programlebonyolító központként folyamatosan nyer el pályázati, illetve kormányzati megbízásokat. Jelentős szerepet vállal a moldvai csángókkal kapcsolatos kutatási, könyvkiadási és közösségiház-építési programokban.